„Katolikus Szociális Népmozgalom” változatai közötti eltérés

Az egyik résztvevő, Kovrig Béla vállalta, hogy egy tanulmánykötetbe foglalja azokat a gondolatokat, amelyek egy később meginduló kereszténydemokrata párt elvi programját képezhetnék. Cser János, Tóth József és Kerék Mihály segítségével májusban el is készült egy hatszáz oldalas, háromkötetes munka „''Magyar Társadalompolitika''” címmel, amit azonban a német megszállás miatt már nem terjeszthettek legálisan, és csak illegális nyomdában sokszorosíthattak.

Ebben a szerzők a [[Jacques Maritain]] által megfogalmazott ''teocentrikus'' ''[[integrális humanizmus]]'' eszméiből kiindulva vázoltak fel egy egységes reformtervet a magyar társadalmi problémák kezelésére, mely egy helyi önkormányzatokra épülő pluralisztikus demokrácia keretein belül folytatott, az állam korlátozott beavatkozását megengedő, de az egyéni kezdeményezést és versenyt nem elfojtó szociális gazdaságirányítási modellt javasolt, a munka harmadik kötetében külön foglalkozott a Kerék Mihály által kidolgozott földreformtervezettel, melynek megvalósításával 350-400 ezer család jutott volna vélhetően életképes paraszti gazdasághoz. A kötet a falusi társadalom számára a a házhelyi és háztáji gazdálkodás lehetőségének biztosítását, a belterjes gazdálkodás és a gépesítés elősegítését, a népfelesleg levezetésére a gyáripar fejlesztését javasolta egy tízéves program keretében, és kitért a jövő kultúrpolitikájának alakítására is. Kovrig megállapította, hogy a gyökeres reformok megvalósíthatósága szempontjából nem annyira az alkotmány írott betűje, vagy az államforma a mérvadó.

Eme programnak nem mindenki értett egyet minden részletével, Pálffy József körül alakult ki egy csoportosulás, mely az értekezlet, illetve a program által javasolt reformok radikalizmusát túlzottnak tartotta. Ez később a KDNP kettészakadásához vezetett.