„Körtemuzsika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Részleges helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel |
forrásigény |
||
3. sor:
A '''körtemuzsika''' egy [[agyag]]ból égetett vagy [[körte]]fából készített, tojásdad, körte alakú, 4-6 lyukú hangszer, amelyet '''körtemuzsiká'''nak, '''cserépsíp'''nak vagy '''kakas'''nak, '''biká'''nak is neveznek, aszerint, hogy mit ábrázol.
Régebben [[fazekas]]ok árusították vásárokon, búcsúkon. Keleti eredetű, ősi magyar hangszer{{forr}}, aminek legkorábbi magyarországi lelete egy 9.-[[10. század]]i körte alakú, emberfejet formázó cserépsíp, amely a [[Tata]] melletti Cseke-tó környékéről került elő.
A magyar körtemuzsikán általában 2-4, néha 6 hangnyílás található. Mivel a cserép nem rothad el, ezért fönnmaradhatott, ellentétben a többi, szerves alapanyagú hangszerünkkel. A körtemuzsikába vizet töltve bugyogó, csicsergő hang keletkezik.
A körtemuzsika a [[fuvolafélék]] családjába tartozik. A cseréphangszerek legegyszerűbb formái C alaphangú hangszerek, egy vagy {{forr2|két [[oktáv]]}} hangterjedelemmel. Az agyagból megformázott cseréphangszer sípszerkezete és {{forr2|elve megegyezik a közönséges [[furulya|furulyáéval]]}}.
A körtemuzsika hangja a szálló lelket jelképezi{{forr}}. A régi magyar hagyomány szerint, ha hosszan fújják, akkor meggyógyul tőle a beteg. A magyar [[táltos]]ok körtemuzsikával ''"varázsolták"'' egészségesekké a betegeket.
:''"Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a [[sárgarigó]].''
| |||