„Hlisztek” változatai közötti eltérés

A '''hlisztek''' az [[Orosz Ortodox Egyház]]tól hivatalosan el nem szakadt [[szekta]] tagjai. A hliszt szektát egy Danyil Filippovics nevű jobbágy alapította [[1645]]-ben. Filippovicsot követői az égből tüzes szekéren leszállt Istenanya megszemélyesítőjének vélték. Filippovics egy Ivan Szuszlov nevű jobbágyot fiává fogadott és elnevezte "[[Krisztus]]"-nak. Szuszlov maga köré gyűjtötte a szekta tagjait, akik magukat ''ap''-oknak nevezték. A szekta körében időről-időre újabb krisztusok és próféták jelentek meg, s volt olyan szektatag, akit Istenanyaként tiszteltek. Az alapító 12 parancsolatot fogalmazott meg és ezek megtartását követelte. A szekta a 17-18. század fordulóján volt a legnépesebb. Bár 12 parancsolatuk előírta szüzességet, szertartásaik gyakran fajultak orgiákká. Az orgiák után a bűnbánat jeleként megkorbácsolták magukat. Nevük az orosz ''hliszt''ből származik, melynek jelentése korbács. A szekta tagjai családot nem alapíthattak. Szertartásaikban központi helye volt a misztikus érzékelésnek. Minden "igaz" szektatag hallhatta a [[Szentlélek]] sugallatait, amelynek fegyelmezetten engedelmeskedniök kellett. Ájtatosságuk az eksztatikus állapotig fokozódott, külső szemlélő személyiségzavarokkal küzdő, deviáns viselkedésű, de ártalmatlan embereknek vélte őket. Az eksztázis elérése érdekében addig táncoltak-énekeltek, amíg önkívületi állapotba nem kerültek. Ekkor elszakadva a külvilágtól, értelmetlen szavakat kiáltoztak, és ezeknek az érzelmi kitöréseknek természetfeletti jelentést tulajdonítottak, jóslásokat olvastak ki belőlük. A szekta főként az úrbéres jobbágyok körében vert gyökeret. A józan ésszel ellentétes szertartásaik a passzív szociális tiltakozás megnyílvánulásai. A legájtatosabb és a normálistól leginkább eltérően viselkedő tagokat [[szent]]ként tisztelték, szavukat kinyilatkoztatásnak hitték. A szekta "szentjeinek" jogában állt a [[Biblia]] önkényes értelmezése. Eszelős "prófétáik" a legygengébbleggyengébb idegzetű, legsérülékenyebb lelkületű tagok közül kerültek ki. Ők voltak az Istenanya kegyeltjei. A hliszekhlisztek sem az egyházi, sem a vilkágivilági hatóságokkal nem tudtak szót érteni. Nem agresszívek, de bizalmatlanok voltak a kívülállókkal szemben. A szekta legismertebb tagja [[Grigorij Jefimovics Raszputyin]] volt.[[Oroszország]]ban ma is élnek hlisztek, de vakbuzgóságuk és fanatikus hitük vesztett társadalomellenességéből. Bár elvekben a régi tanokat vallják, a gyakorlatban rákényszerülnek arra, hogy alkalmazkodjanak a változó történelmi-társadalmi feltételekhez. Szavakban deklarálják a hivatalos [[Orosz Ortodox Egyház]]hoz tartozásukat, a pátriárkát elismerik egyházfőnek, de valójában továbbra is keresik a különállást.