„Hadik-kormány” változatai közötti eltérés

[[1918]]. [[október 29.|október 29-én]], a forradalmi mozgalmak előretörésének megakadályozására, az [[IV. Károly magyar király|uralkodó]] és a ''homo régiusként'' Budapesten tartózkodó [[Habsburg–ToscanaiHabsburg József Ágostmagyar főhercegkormányzó|Habsburg József főherceg]] – az általános várakozással ellentétben – nem [[Károlyi Mihály]] grófot, hanem [[Hadik János]]t nevezte ki miniszterelnökké. [[Wekerle Sándor]] [[1918]]. [[október 30.|október 30-án]] délelőtt 10 órakor búcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől, Hadik János pedig ekkor vette át a miniszterelnökség vezetését. Este 10-ig folytatta kormányalakítási tárgyalásait melynek eredményeképp hét tárcára sikerült minisztert találnia: [[Rakovszky István]] a király személye körüli miniszter, [[Návay Lajos]] belügyminiszter, [[Grünn János]] pénzügyminiszter, [[Fenyő Miksa]] kereskedelemügyi miniszter, [[Szabó István, nagyatádi|nagyatádi Szabó István]] földművelődésügyi miniszter, [[Huszár Károly]] vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró [[Kürthy Lajos]] pedig közélelmezési miniszter lett volna. Az igazságügyi tárcát [[Bizony Ákos]]nak ajánlotta fel, aki másnapra ígért választ. A honvédelmi és a pénzügyminiszteri állás betöltését Hadik ugyancsak másnapig függőben tartotta.

Az események miatt Hadik János [[október 31.|október 31-én]] hajnali 3 órakor megbízatását visszaadta, kormányának kinevezésére már nem kerülhetett sor, így Hadik közzététel nélkül kinevezett, de már esküt nem tett miniszterelnökként gyakorlatilag egy napig – pontosabban 17 órán át – gyakorolta hivatali jogkörét. Október 31-én győzött az [[őszirózsás forradalom]], Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, és [[Habsburg–Toscanai József Ágost főherceg|József főherceg]] ''homo regius'' – [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] jóváhagyásával – Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi tehát Hadik utódja volt a miniszterelnöki székben, kormányának tagjai viszont a [[harmadik Wekerle-kormány]] tagjait követték hivatalaikban – belügyminiszterként csak ekkor került leváltásra maga Wekerle is.