„Charles Fourier” változatai közötti eltérés

Fourier szerint a társadalomban is alapvetően a Newton által leírt mechanikai tövények működnek, az emberi élet célja mégis az egyetemes boldogsághoz való eljutás, a tökéletes harmónia elérése. Az emberiség történetét korszakokra bontja; az első a boldog őskommunista ösztönkorszak, a második a vadság, a harmadik a patriarchátus és a kereskedelem fejlődésének korszaka, a negyedik a barbárság és az ötödik a civilizáció kora. Fourier elemzéseiben ez utóbbinak szentelte a legtöbb figyelmet. Kritikája itt válik legélesebbé; a civilizáció korszakát degenerációnak(elkorcsulás, elfajulás) tekinti. A korszak bukása után egy magasabb rendű társadalmi állapotnak, az általános harmónia korszakának kell beteljesednie. Az ideális társadalomban azonban megmarad a magántulajdon, a társadalmi osztályok és az adó. Társadalmi rendszerében egy racionalizált munka- és településszervezetet dolgozott ki, a falansztert. Fourier kijelentette, hogy a sikeres társadalom alapja a törődés és az együttműködés. Úgy gondolta, hogy az a társadalom mely együtt tud működni, képes termelékenységének hatalmas fokozására. A falansztereket 4 emeletes komplexumokként tervezte meg, ahol a leggazdagabbak a legfelső emeleten, míg a legszegényebben a földszinten laknak. Mivel a jólét alapja a munka és az ember az érdeklődésinek fényében választ munkát, ezért úgy gondolta, hogy az emberek által nemkívánatosnak tartott munkákat ösztönzésül nagyobb bérrel kell honorálni. Fourier szerint a falansztert ideális esetben 1620 ember lakja egyszerre és egy napon ezek száma eléri a 6 milliót, melyeket később a Falanszterek Világkongresszusa tart viszonylag laza kapcsolatban össze. Bár kortársai között a gyakorlati megvalósításhoz támogatókat nem talált, eszméinek és ideológiájának bőven akadtak folytatói. Gondolatai jelentősen hatottak a marxizmusra, valamint több gondolkodóra és építészre.