|
'''Kella''' ([[Kr. e. 13. század]]) a [[hettita]] Viharisten papja [[Nerik]]ben (ma [[Törökország]] területén).
Életéről semmit sem tudunk. Az IllujankaIllujankasz-mítosz két eltérő változatát jegyezte le, feltehetően az újévi ünnepi szertartások szövegeként. Az első változat szerint [[IllujankaIllujankasz]], egy sárkány, a hettita [[mitológia]] tengeri és hegyi szörnye foglyul ejtette a Viharistent, aki az istenekhez fordult segítségért. [[Inara]] istennő ünnepi lakomát rendez, erre meghívja IllujankátIllujankaszt is, de egy ember, HupasijaHupaszija segítségét kéri: amikor a sárkány és gyermekei már lerészegednek, HupasijaHupaszija megkötözi IllujankátIllujankaszt s átadja a Viharistennek, eki megöli őt. Inara – ez volt a segítségnyújtás feltétele – szerelmével jutalmazza HupasijátHupasziját, mindössze azt köti ki, hogy soha ne pillantson ki az ablakon. Hupasija egy ízben megszegi ezt a kikötést, s éppen családját pillantja meg. Már inkább a közönséges földi életet választaná, mire a feldühödött istennő megöli.
A másik változatban IllujankaIllujankasz a legyőzött Viharistent megfosztja szemétől és szívétől. A Viharisten bosszút forral, elveszi egy „Szegény” nevű ember leányát, fiút nemz vele, s e fiú felserdülve IllujankaIllujankasz leányát veszi feleségül. Apósától visszakéri apja szemét és szívét. A felépült Viharisten új harcra indul IllujankaIllujankasz ellen, s a tengerparton a sárkány mellett harcolva találja saját fiát is, mindkettejüket megöli.
A [[mítosz]]ok két, sőt több változatának egyidejű létezése ismert jelenség, a mítoszoknak nincs egyszer és mindenkorra érvényes megfogalmazása. Kella megérezte ezt, s így őt tekinthetjük – a szó klasszikus értelmében – az első mitográfusnak, mítoszgyűjtőnek. A mítosz maga rokonítható az [[Adapa-eposz]], illetve az [[Égi királyság]] mítoszokkal, illetve ai IllujankaIllujankasz-mítosz volt a fő forrása a görög [[Tüphón-mítosz]]nak is.
==Források==
|
