„Réziai nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
A '''Réziai nyelv''' vagy '''réziai dialektus''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Rezijanščina, Rezijansko narečje,'' [[olasz nyelv|olaszul]] ''Dialetto resiano,'' [[friuli nyelv]]en ''Rosean'') a [[szlovén nyelv]] egy dialektusa, amit [[Olaszország|Északnyugat-Olaszország]]ban beszélnek az ott élő [[szlovének|szlovénok]]. A réziai a [[vend nyelv|vend]] után a szlovén másik rendkívül különleges dialektusa.
A réziai nyelvet ma mindössze 1500 ember beszéli a [[Rézia]] nevű régióban, de nagyon hasonlít rá a [[Primorska]] régióban beszélt szlovén tájszólás is. A nyugati szlovén nyelvjárásokra elsősorban az [[olasz nyelv]] hatott különösképpen, de a réziaiban az olasz mellett megtalálhatóak [[friuli nyelv|friuli]] jövevényszavak is, ezek szókészletét nagyban befolyásolják.
A réziai nyelv kialakulása voltaképp egy izoláltság következménye amely hasonlóan végbement keleten a pannon régiókhoz tartozó [[Muravidék]]en is. Míg a legtöbb a szlovén tartomány [[Ausztria|osztrák]] kézben volt, addig Réziát a [[Velencei Köztársaság]] birtokolta. Az elszigeteltség során a réziai fonetikája a szlovéntól nagyon különbözik. Részben ez is sztenderdizált, ábécéje a W-t is használja. A réziai is őriz archaikus elemeket.
A réziai nyelv első írott szövege a ''réziai miatyánk,'' ami a [[18. század]]ból maradt fenn, amit [[San Giorgio]]ban találtak meg. A [[20. század]]ban rengeteg vers, ének, tánc, mese és történet született réziaiul, legtöbbjük kézzelírott szöveg, amely szűkkörben terjedezett. A nyelvvel többen is foglalkoztak a [[20. század]]tól, többek között [[Aldo Kumar]], aki a tengermelléki régióból származik. Televíziós gyermek-műsort is készítettek réziai nyelven, ''Zverinice iz Rezije'' címmel.
Bár a nyelvészek nagyobb része pusztán szlovén nyelvjárásnak tartja, de más nyelvészek a szlovénból önállósult nyelvnek tartják. A réziaiak nehezen értik a szlovén irodalmi nyelvet, ezért [[2007]]-től szorgalmazták, hogy a dialektust is tanítsák azon olaszországi iskolákban, ahol a szlovén nemzetiség gyermekei is tanulnak.
Sajnos státuszát illetően itt is meghatározó politika. Korábban a [[fasizmus|fasiszta]] Olaszországban is előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén nyelv és a beszélői sem szlovénok, tulajdonképpen így akarták megosztani a környéken élő szlovén kisebbséget és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] magának szerezze meg, jóllehet Réziát [[1945]] után sem csatolták el Olaszországtól.<br>
Napjainkban az olasz neofasiszták és [[nacionalizmus|nacionalisták]] is magukénak vallják a kérdést, ugyanakkor törekszenek a réziai szlovének és a többi Olaszországban élő szlovén beolvasztására.
A hamis nacionalista olasz történelem-kutatási vélemények szerint a réziai nyelv nem azonosítható sem a szlovén, sem a szláv nyelvekkel. Eszerint a réziai csupán szlávosodott [[rétoromán nyelvek|rétoromán nyelv]]. Az állítás megalapozatlanságát azonban világosan mutatja az a tény, hogy a réziaiban a szórendiség, a ragozás, illetve a szókincs döntő többsége is egyértelműen szláv nyelvre utal, nem pedig [[újlatin nyelvek|újlatinra]]. Az latinizmus (a környező újlatin nyelvek) nagyfokú hatása, gyakorlatilag csak a szókincsben, nem jelenti még azt sem, hogy ezáltal a réziai nyelv teljesen azonosult volna az újlatin nyelvekkel úgy, hogy azáltal abba a nyelvcsaládba lehessen sorolni.
[[Ljubljana|Ljubljanában]] és [[Maribor]]ban is van a réziairól elnevezve utca ''(Rezijanska ulica).''
| |||