A '''cikászok''' vagy '''szágópálmák''' ''(Cycadophyta'', régi magyar nevük: pálmafenyők) a [[Növényeknövények|növény]]világ ''(Plantae)'' egyik törzse. Régi [[rendszertan]]ok szerintokban a [[nyitvatermők]] törzsének ''(Gymnospermatophyta)'' egyik osztályátosztályaként alkotják,szerepelnek egy altörzsben a [[magvaspáfrányok]]kal és Bennettiteszekkelbennettiteszekkel, melyekamiket a szárnyaslevelűekszárnyaslevelűeknek ''(Pteridospermatophytina)'' nevet viseltékneveztek (például [[Soó Rezső]], [[Hortobágyi Tibor]]).
== Evolúciójuk ==
A cikászok a földtörténeti ókor felső-[[karbon]] időszakában jelentek meg,; őseik valószínűleg kezdetleges magvaspáfrányok ''(Pteridospermae)'' voltak. Nem egészen tiszta, előttünkhogy másmilyen kapcsolatuk a hasonló csoportokkal való kapcsolatuk ''(Bennettitinae, Nilsonniae, Pentoxylae'' stb.). Elterjedésük aA [[perm]] időszakban volterőteljesen tért hódítottak, amikor a szárazság miatt az addig uralkodó harasztcsoportok ([[pikkelyfák]], [[pecsétfák]], [[zsurlófák]], [[Marattiapáfrányokmarattiapáfrányok]] stb.) visszaszorultak, esetleg ki is haltak. Elterjedésüket erős xeromorf (szárazságtűrő) sajátosságaikképességük tettéktette lehetővé. Fénykoruk a [[jura (időszak)|jura]] és [[kora kréta]] időszak volt, de soha nem voltak olyan jelentősek, mint a Bennettiteszekbennettiteszek ''(Bennettitinae)'' és a [[fenyők]] ''(Pinophyta)''. A ma ismert legősibb cikász a kihalt ''Bjuvia,'' melynekamelynek levelei még ép leveleiépek voltak. Valószínűleg nem ez a faj nem a többi cikász őse, hanem egy [[evolúció]]s oldalág, aholamelyben az osztatlan levél vált jellemző sajátossággá.
