Wikipédia

„Kelety Gusztáv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
formai
a wikilinkek
2. sor:
'''Kelety Gusztáv''', eredeti neve: '''''Klette Gusztáv''''' ([[Pozsony]], [[1834]]. [[december 13.]] – [[Budapest]], [[1902]]. [[szeptember 2.]]): festő, grafikus és műkritikus, az [[MTA]] levelező tagja, az [[Magyar Iparművészeti Főiskola]] egykori rektora.
 
Tájképfestő, a nemzeti érzésű [[romantikus]] tájképfestészet képviselője, a [[kiegyezés]] korának művészpolitikusa, a hazai [[iparművészet]] fellendítésének egyik kezdeményezője.
 
Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a Klette von Klettenburg család sarja, édesapja [[Klette Nándor]] [[József nádor]] gyerekeinek rajzoktatója volt. A család [[1861]]-ben nevét Klettéről Keletire változtatta, így lett a neve Keleti, majd amikor a király magyar nemességet adományozott számára „Komjátszegi” előnévvel, nevét újra megváltoztatta Kelety-re, halálakor hivatalosan „Komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.
10. sor:
==Életpályája==
 
Jogásznak[[Jogász]]nak tanult, nevelője volt [[Eötvös József]] [[báró]] fiának, [[Eötvös Loránd]]nak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, [[Pauler Tivadar]] ajánlotta. Az Eötvös-családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is.
 
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, [[München]]ben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd [[Bécs]]ben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt [[Hollósy Simon]]nak és [[Liezen-Mayer Sándor]]nak.
[[Fájl:Kelety Gusztáv.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Kelety Gusztáv sírja [[Budapest]]en, [[Kerepesi temető]]: 29/1-1-50. [[Stróbl Alajos]] alkotása.]]
A festészetben főleg a tájképek[[tájkép]]ek vonzották, stílusára leginkább id.[[Markó Károly]] és [[Ligeti Antal]] gyakorolt hatást.
 
[[1867]]-ben a [[Kisfaludy Társaság]] tagja lett.
23. sor:
[[1874]]-ben a [[Képzőművészeti Társaság]] igazgatója. ([[1894]]-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és az [[MTA]] levelező tagja lett.
 
Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett esztétikai[[esztétika]]i cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel.
Ő figyelt fel elsőként [[Nagy István (festő)|Nagy István]] tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte [[Csontváry Kosztka Tivadar]] is. [[Munkácsy Mihály]]ról és [[Szinyei Merse Pál]]ról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.
 
Kelety Gusztáv tüdőbajban[[tüdőbaj]]ban betegedett meg, hosszú betegeskedés után (ez alatt az idő alatt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt) halt meg.
 
==Főbb művei==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelety_Gusztáv”