„Sótoku japán régensherceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sótoku herceg lapot átneveztem Sótoku japán régensherceg névre: WP:Névadás név+uralkodói cím |
a Bot: következő módosítása: pt:Shōtoku Taishi; kozmetikai változtatások |
||
7. sor:
A Jómei császár második fiaként született Sótoku gyerekkora óta buddhista nevelésben részesült. A koreai félszigetről származó tanárai révén, kínai mintára, a császárközpontú központi hatalmat tartotta ideális kormányzati formának, szemben a korabeli Japánra jellemző nemzetségi-családi alapú területi széttagoltsággal.
A [[6. század]] második fele a Japánban új vallásként megjelenő buddhizmus elterjedését pártoló klánok, élükön a Szoga nemzetség, és a japán ősi [[sintó]] vallást fegyverrel is megvédeni kész fegyverkovács Mononobe klán közti vallási és politikai ellenségeskedés jegyében telt. Sótoku herceg a Szogák mellé állt, és Szoga no Umakóval szövetségben 587-ben megtámadta és csatában megölte a nemzetségfő Mononobe no Moriját. Ezzel vége lett minden komoly fegyveres ellenállásnak a buddhizmus elterjedésével szemben.
592-ben Szoga no Umako cselszövése eredményeként Szusin császár merénylet áldozata lett, és a Szogák Szuiko császárt tették hivatalba. Egyidejűleg a húszéves Sótoku herceg császári régens lett. E hivatalt haláláig viselte, de öregkorát buddhista írások kommentálásával, gyakorlatilag a politikától visszavonulva töltötte.
15. sor:
== Törvényei, belpolitikája ==
Császári régensként Sótoku herceg megpróbálta féken tartani a Szogákat, és a császári tiszt legitimációját, alkotmányos hatalmát növelni.
'''Kanidzsúnikai''': Hogy elejét vegye az öröklésen alapuló politikai hatalomszerzésnek, kínai mintára 12 köztisztviselői fokozatot rendelt el, melyre a tehetségük és felmutatott teljesítményük szerint toborozták a tisztviselőket.
41. sor:
[[nl:Shotoku Taishi]]
[[pl:Książę Shōtoku]]
[[pt:
[[ru:Сётоку]]
[[uk:Принц Сьотоку]]
| |||