„Törökország zászlaja” változatai közötti eltérés

[[török nyelv|Törökül]] a zászlót ''ay yıldız''nek hívják, amely [[magyar nyelv|magyarul]] hold-csillagot jelent. A jelenlegi zászló első megjelenésével [[1793]]-ban találkozhatunk, amikor a hagyományos oszmán szignót [[III. Szelim]] [[szultán]] megváltoztatta. A hagyományos zászló az [[iszlám]] legfőbb színét, a zöldet választotta hátterül a fehér félholdnak. Szelim szultán a zöld színt pirossal váltotta fel. Ennek okait sokféleképpen magyarázzák, de mindenképpen csaták és hősi halottak vérét jelképezi. [[1844]]-ben a hivatalos lobogóra felkerült az ötágú csillag is.<br />

Akárhogyan legyen is, a zászló motívumai mindenképpen érdekes dolgokat árulnak el. A köztudatban mára már tényként él, hogy a török zászlóban is felfedezhető félhold és csillag az [[iszlám]] hatására került fel a nemzeti jelképek sorába. De ez a vélekedés téves: a félhold és a csillagok valószínűleg más kultúrákból kerültek fel a török lobogóra. Mindkét jelkép szorosan összefonódik az egykori birodalom központjával, [[Konstantinápoly|Konstantinápollyal]], a mai [[Isztambul]]lal. A [[Római Birodalom]] keleti központjának számító város még jóval a törökök megjelenése előtt [[Artemisz]] istennőnek az oltalma alá esett. A vadászat istennőjének az attribútuma pedig a félhold volt, amely akkoriban sok helyen felfedezhető volt a városban. Az idő telt-múlt, és a [[kereszténység]] kora köszöntött be a birodalomban. Ekkor [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] császár saját nevét adta a [[Boszporusz]] partján fekvő városnak, és egyúttal [[Szűz Mária]] kegyeibe ajánlotta a települést, akinek jelképe köztudottan az ötágú csillag volt. Elképzelhető tehát, hogy a mai török zászló alakzatait a régi [[Bizánc]] legyőzésének és elfoglalásának emlékére tűzték a mai lobogóra.