„Csillagkép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új leírás |
|||
1. sor:
[[Image:Delfin.png|thumb|jobbra|316px|A Delfin csillagkép]]
Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében az emberek már ezer évekkel ezelőtt az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjait - nem kis képzelő erővel - emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével ruházták fel: ma is ez a csillagkép - latin eredetű szóval konstelláció - egyik jelentése. Minden népnek megvoltak a saját csillagképei, így a magyaroknak is, de a nagyobb kultúrnépeké is jól ismerhető. Az sem meglepő, hogy egymástól teljesen függetlenül is számos, nagyjából ugyanazon csillagcsoportból alkottak csillagképeket, más-más néven. Az európai kultúrkörben a görög mitológián alapuló csillagképrendszer honosodott meg, és a csillagászatban ez vált nemzetközivé.
A csillagkép csillagai közel azonos látóirányba esnek, de tőlünk és egymástól a legkülönbözőbb távolságban lehetnek. Ez látható a jobb oldali ábrán, a Delfin csillagképpel illusztrálva. A két egymáshoz legközelebbi csillag (β és γ) a valóságban olyan távol van egymástól, mint a Napunk és az alfa Centauri, a hozzánk legközelebbi csillag.
==A csillagképek fejlődése==
[[File:Cellarius Harmonia Macrocosmica - Haemisphaerium Stellatum Boreale Antiquum.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az égbolt északi félgömbjének ábrázolása csillagképekkel, csillagokkal és a fő égi körökkel, ahogy ''kívülről'' látszik. Körben az állatövi jegyek 1 fokos skálával.]]
Bár az időben távolabbra is vissza lehetne menni, elsőként említhető, hogy [[Aratosz (költő)|Aratosz]] görög költő Kr. e. a 3. században Phainomena című költeményében részletesen ismertette kora 40-nél több csillagképét. A csillaggömbök (glóbuszok) is a konstellációkat ábrázolták, a fényesebb csillagokkal együtt. A kora újkori „figurális” csillagtérképeknek, atlaszoknak művészi értéke összevethető tudományos jelentőségükkel, bár a csillagokat is helyüknek és fényességüknek megfelelően igyekeztek ábrázolni. A 17. század legelterjedtebb ilyen műve a Johannes Bayer által készített Uranometria, amely több kiadást ért meg.
A távcső csillagászati elterjedése jelentős hatást gyakorolt a csillagképekre is. A halványabb csillagok területi ''besorolásához'' új csillagképeket kreáltak a már meglevőek közötti üres területeken. E vonatkozásban [[Johannes Hevelius|Hevelius]] danzigi lengyel csillagászt említhetjük: ő alkotta a ma is használatos Hiúz, Zsiráf, Gyík, Szextáns csillagképeket, valamint az alább említendő Pajzs és a Róka a lúddal (Vulpecula cum Ansere) konstellációkat, mely utóbbiból mára csak a Róka név maradt meg. A déli égbolt csillagképeinek kialakításában nagy érdeme volt [[Louis de la Caille]] francia pap csillagásznak, aki elsősorban technikai eszközökről nevezett el égterületeket. Közülük ma is él a Háló (értsd: távcsövek látómezejében lévő beosztás, szálkereszt), Ingaóra, Kemence (vegyészeti), Körző, Légszivattyú, Oktáns, Tájoló és Távcső. Nem honosodott meg ugyanakkor Herschel Kis- és Nagy távcsöve és a Kvadráns, melyekről az általa készített csillagtérkép tanúskodik. Egy másik nevezetes módosítás, amikor a nagy területű Argonauták hajóját (Argo Navis) három önálló konstellációra - Hajógerinc, Vitorla és Hajófara - osztották.
Érdekes kísérlet volt a 17. században a keresztény égbolt megalkotása, amely Julius Schiller nevéhez fűződik. Az állatöv 12 csillagképének a 12 apostollal való megfeleltetése szinte magától értetődik; az Orionból Szent József, a Kentaurból Ábrahám, a Nagy Kutyából Dávid király lett volna. Különböző uralkodók dicsőítését, mecénásnak megnyerését célozta például a György hárfája (III. György, angol király) kialakítás, vagy az Orion övcsillagainak Napóleon csillaga névre átkeresztelése; az eredetileg Sobieski Pajzsából mára a Pajzs név maradt meg.<ref>{{cite book|last=Drössler|first=Rudolf|title=Amikor a csillagok istenek voltak|publisher=Kossuth könyvkiadó|location=Budapest|edition=1986|series=Univerzum könyvtár|isbn=9630927888}}</ref>
A csillagképekről nehéz lenne a csillagtérkép említése nélkül beszélni, hiszen a térképen kerülnek bemutatásra. Az ókori mondavilágot művészien megjelenítő csillagképgrafikát tartalmazó atlaszok utolsó két legjelentősebbje Flamsteed Atlas Coelestise (1729) és Bode Uranographiája (1802). Az idő múlásával az atlaszokban a hangsúly egyre inkább a csillagok pontos ábrázolására helyeződött át, a csillagképek jelölése a figurális körvonalak és görbe vonalú határok feltüntetésére redukálódott.
==A ma érvényes csillagképek==
A 19. század nagy égbolt felmérései nyomán szükségessé vált az egyes csillagképek területének pontos meghatározása, egységesítése, amiről a [[Nemzetközi Csillagászati Unió]] 1928-ban hozott határozatot. E. Delporte, belga csillagász javaslata került elfogadásra. Az éggömb teljes felülete 88 részre lett felosztva úgy, hogy a konstellációk határvonalait az 1875. [[epocha|epochájú]] [[Ekvatoriális koordináta-rendszerek|egyenlítői (ekvatoriális) koordináta rendszer]] pólusokon át húzott gömbi főköreinek- illetve deklinációs köreinek ívdarabjai alkotják. Az egyes csillagképek esetében amennyire lehetett, megtartották a korábbi, általánosan használt neveket és égterületeket. Az előbbire jellemző, hogy a majd' két évezreddel korábbi [[Ptolemaiosz, Klaudiosz|Ptolemaiosz-féle]] 48 csillagképből 47 megmaradt,<ref>{{cite book|title=Természettudományi lexikon|publisher=Akadémiai kiadó|location=Budapest|edition=1964|volume=I.}}</ref> az utóbbi következménye pedig, hogy az északi pólus vidékét körbeölelő Sárkány csillagképet nem kevesebb, mint ötven oldal határolja. Itt szükséges megjegyezni, hogy a konstellációk határai az égbolthoz, és nem koordináta rendszerhez rögzítettek, így a [[precesszió]] következtében ma már jelentősen eltérnek az óra- és deklinációs köröktől.
Egy további érdekesség, hogy a Kígyó csillagképet a Kígyótartó két részre osztja, amelyet a Kígyó feje illetve farka névvel különböztetünk meg.<ref>{{cite book|last=Delporte, E.|title=Délimitation Scientifique des Constellations|publisher=Cambridge University Press|location=Cambridge|edition=1930}}</ref>
Az is nemzetközi megegyezés, hogy a tudományos publikációkban a csillagképek latin nevét kell használni, valamint bizonyos esetekben az egységes három vagy négy betűs rövidítéseket, bár az utóbbi használata fokozatosan megszűnt, napjainkban már csak elvétve találkozunk vele.
===Csillagképnevek===
A ma használatos csillagképek neve az európai tudomány hagyományainak megfelelően görög és latin nyelvű, eredetű, de magyar nevük is van. A szakirodalomban - de az amatőrcsillagászatban is - ez utóbbi ritkán használatos, és a nyelvészet szempontjából is határterület, ezért ''kőbevésett'' szabály nem vonatkozik rájuk.
A [[Magyar Csillagászati Egyesület]] tagjai sorában megtaláljuk az ország meghatározó csillagászati szakembereit, beleértve ennek peremterületeit is, így az asztronómia nyelvi kérdéseiben is illetékes szervezet. Kiadványainak megjelentetése is megköveteli, hogy a nyelvi szakkérdésekben is irányt mutasson. Ennek megfelelően a csillagképek magyar elnevezéseinél igyekszünk az MCSE ajánlatát követni.<ref>{{cite web|url=http://evkonyv.mcse.hu/jelenseg/csillagkep.html|title=MCSE Csillagászati jelenségnaptár|accessdate=2010-03-11}}</ref>
A [[Magyar csillagászati mitológia|régi magyar csillagkép nevek]] és csillagászati mondavilág önálló szócikket igényel.
===Kettős besorolások<ref>{{cite book|last=Becvar|first=Antonin|title=Atlas Coeli Katalog|location=Prága|edition=1959|volume=II.}}</ref>===
Bármennyire igyekezett Delporte figyelembe venni a korábbi határokat, neveket, ezt nem sikerült, nem sikerülhetett hibátlanul megoldani, így jó néhány csillag neve szerint két konstellációba is tartozik. Itt csak a legismertebb esetek közül sorolunk néhányat. (A csillag az elöl álló névnek megfelelő csillagkép területén található.)
* Az Androméda csillagkép legfényesebb, a határvonalhoz nagyon közel eső csillaga, az Alpheratz, azonos a Pegazus négyszögének északkeleti csillagával: α And = δ Peg.
* δ Col = 3 CMa
* 10 Leo = 1 Sex
* 11 Peg = 27 Aqr
==A csillagkép fogalma==
Az összetartozónak vélt csillagok által alkotott csillagképet háromféle képpen értelmezhetjük:
*A csillagkép figurális, művészi ábrázolása csillaggömbön, -térképen és -atlaszban.
*A konstellációt alkotó fényes csillagok egyenes vonalakkal összekötve.
*Az éggömbnek az 1930-ban leírt órakör- és parallelkör ívdarabok által határolt területe.
==A csillagképek csoportosítása==
A csillagképeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk.
*Legegyszerűbb az éggömbön elfoglalt hely szerinti felosztás; így beszélhetünk
**északi (26 darab)
**egyenlítői (17 darab)
**déli (45 darab)
csillagképekről.
*Kitüntetett csoport az ekliptika 12 csillagképe. Ez a legrégebbi ilyen jellegű ''felfedezése'' az emberiségnek, ugyanis a legfeltűnőbb égi objektumok, a Nap, a Hold és a bolygócsillagok (bolygók) mindig ebben a zónában tartózkodnak. Valójában ide tartozik még a Skorpió és Nyilas között elhelyezkedő Kígyótartó is, amely az ekliptikának majd' 20 fokos tartományát fedi le.
:Nem szabad összekevernünk az ekliptikai (állatövi) csillagképeket az [[állatövi jegy]]ekkel! Ez utóbbiak neve, sorrendje és jele megegyezik a csillagképekéivel, de az ekliptikát tizenkét, egyenként harminc fokos részre osztják.
*Eredet szerint csoportosíthatjuk a konstellációkat a mitológiai történet alapján. Így beszélhetünk a Cefeusz-Kassziopeia-Androméda, Herkules, Orion stb. mondakörökről; ezek leírása az egyes csillagképeknél olvasható.
===A csillagképek mérete===
A mai konstellációk területe pontosan meghatározott. Vannak közöttük nagy és egészen kis területűek. A legnagyobb az [[Északi Vízikígyó csillagkép|Északi Vízikígyó]], több, mint 1300 négyzetfok. A legkisebb a [[Dél Keresztje csillagkép|Dél Keresztje]], területe a 69 négyzetfokot sem éri el. A teljes listát [[Csillagképek méret szerinti listája|ezen a címen]] találják meg az érdeklődők.
===A csillagképek láthatósága===
Földünk egy adott pontjáról - pontosabban szólva egy adott szélességi körről - az égbolt bizonyos része az év minden napján látható (az itt elhelyezkedő égi objektumok jelzője [[Cirkumpoláris|'''cirkumpoláris''']]), míg a másik pólusnál lévő azonos nagyságú terület soha nem látszik. A kettő között lévő gömbövön elhelyezkedő objektumok naponta kelnek és nyugszanak (a Föld két pólusa és az egyenlítő ebből a szempontból speciális eset). Objektum alatt értünk minden égitestet és a csillagképeket is. Mivel ez utóbbiak kiterjedtek, ezért vannak konstellációk, melyek egyik része cirkumpoláris, másik része kel és nyugszik stb. Az egyes csillagképek magyarországi láthatósági viszonyairól a Csillagképek jegyzéke fejezet táblázatában olvashatunk.
==A csillagképek használata napjainkban==
Régen a tengeri vagy akár nagyobb szárazföldi utak esetében a csillagképek segítették a tájékozódást. Az újkorban szükséges nagyobb pontosságot már pontosan ismert pozíciójú csillagok vagy más égi jelenségek biztosították, de a csillagképek ma is használatosak.
*A nyomtatott - de számítógépen megjelenített - térképeknél, atlaszoknál legtöbbször feltüntetik a konstellációk határvonalát és nevét (leginkább három betűs rövidítéssel).
*A fényes csillagoknál legelterjedtebb a [[Bayer-féle jelölés]], amely a csillagkép birtokos esetét tartalmazza.
*A [[Változócsillag|változófényű csillagok]] névrendszere betű (esetleg szám) kombináció csillagképenként ismétlődően, ezért a jelölésben a három betűs rövidítés nem nélkülözhető.
*A [[meteorraj]]ok általában arról a csillagképről kapják nevüket, ahol a radiánsuk található (pl. Leonidák, Geminidák, Perseidák stb.)
*A csillagászati ismeretterjesztő írásokban használatuk gyakori és megszokott.
*A csillagos éggel való szabad szemes ismerkedés, tájékozódás a fényes csillagcsoportok segítségével a legegyszerűbb, ehhez az érdeklődőknek a csillagképeket célszerű ismerni.
*Az amatőrcsillagászat minden ágában elterjedten használják az égbolt kisebb területére történő utalással: szabad szemes jelenségek (sarki fény stb.) esetén, meteor- és üstökös megfigyelésnél, bolygók pillanatnyi közelítő helyzetének megadásánál.
*Kisebb katalógusok esetén előfordulhat a csillagképek szerinti csoportosítás.
==Csillagképek jegyzéke==
| |||