'''Karlóca''' (ződés]]ig [[Szerém vármegye|Szerém vármegyéhez]] tartozott.
'''Karlóca''' (régi magyar neve ''Karom,'' [[szerb nyelv|szerbül]] ''Сремски Карловци / Szremszki Karlovci / Sremski Karlovci,'' [[német nyelv|németül]] ''Karlowitz''): város [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], a [[Dél-bácskai körzet]]ben.
== Fekvése ==
[[Újvidék]]től 11 km-re délkeletre a [[Duna]] jobb partján fekszik.
== Nevének eredete ==
Eredeti neve a régi magyar ''Karon'' személynévből ered, az pedig a [[bolgár nyelv|bolgár]]-[[török nyelv|török]] ''Krum'' személynévből származik. A betelepülő [[szerbek]] a magyar ''Karom'' helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma ''Novi Karlovci'') helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb ''Karlo'' személynévből származik, jelentése ''Károlyék.''
== Története ==
[[1308]]-ban ''Karon'' néven említik először. A [[Oszmán Birodalom|török hódításig]] a Báthoriak birtoka. [[1521]]-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. [[1699]]. [[január 26.|január 26-án]] itt kötötték meg a [[Habsburg-ház|Habsburg császár]] és a török Porta közötti [[Karlócai béke|békét]], amely a magyar területekből csak a [[Temesköz]]t hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. [[1766]]-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. [[1848]]. [[május 13.|május 13-án]] az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg [[Rajacić]]ot szerb pátriárkává és követelte a szerb vajdaság felállítását. [[1848]]. [[június 11.|június 11-én]] Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. [[1910]]-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye|Szerém vármegyéhez]] tartozott.
