„II. Honoriusz pápa” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
}}
'''II. Honorius''' ([[1036]] – [[1130]]. [[február 13]].) néven lépett fel a [[katolikus egyház]] fejeként a 163. [[pápa (egyházfő)|pápa]]. Az eredetileg szegény családból származó Honorius korának egyik legkiválóbb politikusa és diplomatája volt, akinek tisztelete nem volt kérdéses az egyházon belül. Mégis a [[wormsi konkordátum]] oroszlánrészét magára vállaló Honorius csak nehezen tudta elfoglalni a pápai trónt. Ezen felül azonban diplomáciai sikereit nem zárta le a konkordátum megszületése után. A [[Német-római Birodalom]] élére pontifikátusa alatt új uralkodót választottak, ugyanis a makacs [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] császár meghalt.
== Életének és pályájának kezdetén ==
Eredetileg ''Lamberto Scannabecchi'' avagy későbbi nevén ''Ostiai Lambert'' néven született
Rangja és tisztelete az egyházon belül azonban sokkal több lábon állt, mint kizárólag csak a tudásán. Egyike volt azon hűséges kardinálisoknak, akik [[II. Gelasius pápa]] mellett kiálltak, és elkísérték [[franciaország]]i széműzetésébe. Gelasius halála után ott volt [[Cluny apátság|Cluny]]-ben [[II. Callixtus pápa|Callixtus]] megválasztásánál. A törekvő, új pápa fontos tanácsadója és közeli barátja lett, akit Callixtus megbízott az [[invesztitúra]] kérdés rendezésével, és [[1119]]-ben [[Strasbourg]]ba küldte, hogy tárgyaljon [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] császár követeivel. A tárgyalások lezártával részt vett a [[reims]]i zsinaton, ahol végül Callixtus kiátkozta Henriket, ugyanis az nem tartotta be a strasbourgi egyezményt. Az átok kihirdetése után Lambert visszatért [[Németország]]ba, és éveken keresztül próbált közvetíteni a pápa és a császár között. Igen nagy része volt a [[wormsi konkordátum]] létrejöttében, és egyes egyházi krónikák Lambert iránti tiszteletük jeleként néha ''Pactum Lamberti''nek nevezik a konkordátumot. Érdemeinek elismeréseképpen Callixtus megengedte Lambertnek, hogy ő vonja vissza Henrik fejéről az egyházi átkot. [[1124]]. [[december 13.|december 13-án]] meghalt Callixtus, és ezzel elkezdődött Lambert egyik legzavarosabb időszaka.
|