„Iguanodon” változatai közötti eltérés

Az '''''iguanodonIguanodon''''' (nevének jelentése: "leguán fogú") az [[Ornithopoda|ornithopodák]] [[Rend (rendszertan)|alrendágába]] tartozó [[Dinoszauruszok|dinoszaurusz]][[Nem (rendszertan)|nem]], amely nagyjából az első gyors mozgású, [[Bipedalizmus|két lábon]] járó [[Hypsilophodontidae|hypsilophodontidák]] és a [[Hadrosauridae|kacsacsőrű]] dinoszauruszok elterjedése (az ornithopodák aranykora) közti időszakban élt. Számos [[faj]]át azonosították, melyek a [[késő jura]] [[Kor (földtörténet)|kor]] [[kimmeridgei]] korszakától a [[késő kréta]] kor [[cenoman]] korszakáig éltek [[Laurázsia]] (a mai [[Ázsia]], [[Európa]] és [[Észak-Amerika]]) területén. A 2000-es évek első évtizedében azonban megállapították, hogy mindössze egyetlen megfelelően igazolt faja van: az ''I. bernissartensis'', ami a [[kora kréta]] kor [[barremi]] és kora [[apti]] korszakában élt Európában, mintegy 130–120 millió évvel ezelőtt. Az ''iguanodonIguanodon'' egy nagyméretű, testes [[növényevő]] volt, melynek jellegzetessége a nagy, hegyes hüvelykujj-tüske, amit feltehetően a [[Ragadozó életmód|ragadozók]] elleni védekezésre és az élelem összegyűjtésére használt.

Az ''iguanodontIguanodont'' az angol geológus, [[Gideon Mantell]] fedezte fel 1822-ben, három évvel később pedig leírást készített róla. A ''[[megalosaurusMegalosaurus]]'' után ez volt a második, hivatalosan elnevezett dinoszaurusz. A ''megalosaurusszalMegalosaurusszal'' és a ''[[hylaeosaurusHylaeosaurus]]szal'' együtt ezt a nemet használták fel harmadikként, amikor a Dinosauria öregrendet definiálták. Az ''iguanodonIguanodon'' a kacsacsőrű hadrosauridákkal együtt az [[iguanodontiaIguanodontia]] csoportba tartozik. A nem [[Rendszertan (biológia)|taxonómiája]] kutatások tárgyát képezi, és az új fajok megjelenésével vagy a régiek más nembe való áthelyeződésével változhat.

Az ''iguanodonIguanodon'' tudományos megértése a [[Fosszília|fosszíliákból]] kinyert új információk révén fejlődött az idők során. Két jól ismert lelőhelyről számos maradványa került elő, melyek között majdnem teljes csontvázak is találhatók, amik lehetővé tették a kutatók számára, hogy elméleteket állítsanak fel az egykor élt állatok táplálkozásáról, mozgásáról és társas viselkedéséről. Ez az egyik legkorábbi nem, amiről nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre, miáltal kis, de mégis jelentős helyet kapott a nyilvános érdeklődés szempontjából fontos dinoszauruszok között. Művészi reprezentációja jelentős változásokon ment keresztül, mialatt a maradványait illetően új értelmezések láttak napvilágot.

Az ''iguanodonIguanodon'' egy testes növényevő volt, ami a ma élő [[medvefélék]]hez hasonlóan [[Quadrupedalizmus|négy]] és [[Bipedalizmus|két]] [[Láb (testrész)|lábon]] egyaránt tudott mozogni.<ref name=DBN04>{{cite book|last=Norman|first=David B.|editor=Weishampel, D.B., Dodson, P., and Osmólska, H.|title=The Dinosauria|edition=2nd|year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=413–437|chapter=Basal Iguanodontia}}</ref> Legismertebb faja, az ''I. bernissartensis'', melynek felnőtt példányai nagyjából 10&nbsp;méter hosszúak voltak, de egyes esetekben elérhették a 13&nbsp;métert is,<ref name=NM01>{{cite book|last=Naish|first=Darren|coauthors=David M. Martill|chapter=Ornithopod dinosaurs|title=Dinosaurs of the Isle of Wight|year=2001|publisher=The Palaeontological Association|location=London|isbn=0-901702-72-2|pages=60–132}}</ref> míg az átlagos tömegüket 3,08&nbsp;tonna becsülik.<ref name=DFG97>{{cite book|chapter=Iguanodon|last=Glut|first=Donald F.|title=Dinosaurs: The Encyclopedia.|year=1997|publisher=McFarland & Co|location=Jefferson, North Carolina|pages=490–500|isbn=0-89950-917-7}}</ref> A többi faj ennél kisebb volt; a hasonlóan robusztus ''I. dawsoni'' hossza 8&nbsp;méter körül lehetett, a jóval könnyebb testfelépítésű kortársa, az ''I. fittoni'' pedig csak 6&nbsp;méteresre nőtt meg.<ref name=WTB97>{{cite book|last=Blows|first=W. T.|chapter=A review of Lower and middle Cretaceous dinosaurs from England|editor=Lucas, S.G., Kirkland, J.I., and Estep, J.W.|title=Lower and Middle Cretaceous Terrestrial Ecosystems|year=1997|series=''New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin'', 14|publisher=New Mexico Museum of Natural History and Science|pages=29–38}}</ref> Ez a nem nagyméretű, magas és keskeny [[Koponya|koponyával]] rendelkezett, melyhez egy fogatlan és feltehetően [[Szaru|keratin]]nal (szaruval) borított [[csőr]] tartozott, fogai pedig a leguánokéhoz hasonlóak, de azoknál nagyobb méretűek voltak, és egymáshoz közelebb helyezkedtek el.<ref name=DBN04/>

Az ''iguanodonIguanodon'' után nevezték el az ornithopodák népes csoportját, a [[Carl von Linné|linnéi]] [[Rendszertan (biológia)|rendszertan]] szerint besorolatlan [[iguanodontiaIguanodontia]] [[klád]]ot, melybe sok középső jura és késő kréta kori fajt soroltak be. Az ''iguanodonIguanodon'' mellett a klád legismertebb tagjai közé tartozik a ''[[dryosaurusDryosaurus]]'', a ''[[camptosaurusCamptosaurus]]'' és az ''[[ouranosaurusOuranosaurus]]'', valamint a kacsacsőrű hadrosauridák. A régebbi forrásokban az iguanodontidaeIguanodontidae még különálló [[Család (rendszertan)|családként]] szerepel,<ref name=PMG74>{{cite journal|last=Galton|first=Peter M.|year=1974|month=September|title=Notes on ''Thescelosaurus'', a conservative ornithopod dinosaur from the Upper Cretaceous of North America, with comments on ornithopod classification|journal=Journal of Paleontology|volume=48|issue=5|pages=1048–1067|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0022-3360%28197409%2948%3A5%3C1048%3ANOTACO%3E2.0.CO%3B2-L|format=abstract|accessdate=20100318}}</ref><ref name=DBN85d>{{cite book|author=Norman, David B.|chapter=Iguanodontidae|title=The Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs|pages=110–115}}</ref> a későbbiekben azonban olyan [[szemétkosár-taxon]]ná vált, amely csak egyes ornithopodákat tartalmaz, de nem találhatók meg benne sem a hypsilophodontidák, sem a hadrosauridák. A gyakorlatban rendszerint olyan állatokat soroltak be ide, mint a ''[[callovosaurusCallovosaurus]]'', a ''camptosaurusCamptosaurus'', a ''[[craspedodonCraspedodon]]'', a ''[[kangnasaurusKangnasaurus]]'', a ''[[mochlodonMochlodon]]'', a ''[[muttaburrasaurusMuttaburrasaurus]]'', az ''ouranosaurusOuranosaurus'' és a ''[[probactrosaurusProbactrosaurus]]''.<ref name=DBN85d/> A [[kladisztika]]i elemzés megjelenésekor a hagyományos értelmezés szerinti iguanodontidaeIguanodontidae [[parafiletikus]] csoportnak látszott, így ezeket az állatokat a hadrosauridákhoz viszonyítva a [[Kladisztika#Alapelvek, fogalmak|kladogram]] más pontjaira helyezték át, ahelyett, hogy különálló kládként kezelték volna.<ref name=DBN04/><ref name=NW90/> A modern definíció szerint az iguanodontidaeIguanodontidae már csak az ''Iguanodont'' tartalmazza. Az iguanodontoideaIguanodontoidea besorolatlan kládként továbbra is használatban van a szakirodalomban, azonban jelenleg számos tradicionális iguanodontoideátIguanodontoideát a [[hadrosauroideaHadrosauroidea]] öregcsaládba sorolnak be. Az ''iguanodonIguanodon'' a ''camptosaurusCamptosaurus'' és az ''ouranosaurusOuranosaurus'' között található a kladogramokon, és feltehetően egy ''camptosaurusszerűCamptosaurusszerű'' állat leszármazottja.<ref name=DBN04/> [[Jack Horner]] szerint, főként a koponyajellemzőik ([[Apomorfia és pleziomorfia|szünapomorfiáik]]) alapján a hadrosauridák két egymástól távoli rokonságban álló csoportot alkotnak; az egyikbe a lapos fejű [[Hadrosauridae#Rendszertan|hadrosaurinák]] tartoznak (köztük az ''Iguanodonnal''), a másikba pedig a fejdíszes [[Hadrosauridae#Rendszertan|lambeosaurinák]],<ref name=JRH90>{{cite book|last=Horner|first=J. R.|editor=Kenneth Carpenter and Phillip J. Currie|title=Dinosaur Systematics: Perspectives and Approaches|year=1990|publisher=Cambridge University Press|location=Cambridge|isbn=0-521-36672-0|pages=179–187|chapter=Evidence of diphyletic origination of the hadrosaurian (Reptilia: Ornithischia) dinosaurs}}</ref> a javaslatát azonban elutasították.<ref name=DBN04/><ref name=NW90>{{cite book|last=Norman|first=David B.|coauthors=Weishampel, David B.|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|year=1990|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-06727-4|pages=510–533|chapter=Iguanodontidae and related ornithopods}}</ref>

Az ''iguanodonIguanodon'' felfedezéséhez régóta kötődik egy népszerű legenda. A történet szerint Gideon Mantell felesége, Mary Ann fedezte fel az első ''iguanodonIguanodon'' fogakat<ref>{{cite web|url=http://collections.tepapa.govt.nz/objectdetails.aspx?oid=212194&coltype=history&regno=gh004839|title=Fossil Iguanodon tooth|publisher=Museum of New Zealand Te Tapa Tongarewa|accessdate=20100318}}</ref> a Whiteman's Green-i Tilgate erdejének kőzetrétegeiben, az [[anglia]]i [[Sussex megye|Sussex megyéhez]] tartozó Cuckfieldben, 1822-ben, mikor a férje egy páciensénél járt látogatóban. Habár nincs bizonyíték arra, hogy Mantell valaha is magával vitte volna a feleségét, amikor a pácienseihez ment. Ráadásul Mantell 1851-ben azt állította, hogy ő maga talált rá a fogakra.<ref name=HDS97>{{cite book|last=Sues|first=Hans-Dieter|editor=James Orville Farlow and M. K. Brett-Surman|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=14|chapter=European Dinosaur Hunters}}</ref> Ennek ellenére nem mindenki tartja kitalációnak a történetet.<ref name=SGL99>{{cite journal|last=Lucas|first=Spencer G.|year=1999|month=12|title=Book review: Gideon Mantell and the discovery of dinosaurs|journal=Palaios|volume=14|issue=6|pages=601–602|issn=0883-1351|doi=10.2307/3515316|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0883-1351%28199912%2914%3A6%3C601%3AGMATDO%3E2.0.CO%3B2-I|accessdate=20100318}}<!-- regisztráció kellhet hozzá --></ref> Mantell jegyzetfüzetéből kiderül, hogy 1820-ban kapta a Whitemans Greenben levő lelőhelyről az első nagy fosszilis csontokat. Mivel néhány [[theropoda]] fog is előkerült, először úgy gondolta, hogy ezek a csontok egy óriás krokodilhoz tartoztak, és megpróbálta egy részleges csontvázzá összeilleszteni a maradványokat. 1821-ben jegyezte fel a növényevőhöz tartozó fogak felfedezését, és ekkor merült fel benne az a lehetőség, hogy a kőzetréteg egy nagy növényevő hüllő maradványait őrizte meg. 1822-ben megjelent ''Fossils of the South Downs'' ''(A South Downs fosszíliái)'' című publikációjában azonban még nem merte felvetni a fogak és az igen hiányos csontváz közötti kapcsolat lehetőségét, illetve azt a feltételezést, hogy a leletei két élőlényhez, egy húsevőhöz ''(„egy Gyík törzsbe tartozó hatalmas méretű állathoz”)'' és egy növényevőhöz tartoztak. 1822 májusában mutatta be először a növényevő fogakat a [[Royal Society|Royal Society of London]] előtt, de a társaság tagjai, köztük [[William Buckland]] úgy vélték, hogy azok egy [[Halak|hal]] fogai vagy egy [[harmadidőszak]]ban élt [[orrszarvú]] metszőfogai lehetnek. 1823. június 23-án Charles Lyell egy párizsi estélyen megmutatott néhányat [[Georges Cuvier]]nek, de a híres francia természettudós kijelentette, hogy egy orrszarvúhoz tartoznak. Bár másnap Cuvier visszavonta az állítását, Lyell csak az első véleményt közölte Mantellel, aki az eset miatt elbizonytalanodott. 1824-ben Buckland leírást készített a ''megalosaurusrólMegalosaurusról'', és ebből az alkalomból meghívást kapott Mantell gyűjteményének megtekintésére. Március 6-án megvizsgálta a csontokat és megállapította, hogy azok egy óriás sauriához tartoztak — bár tagadta, hogy az állat növényevő lehetett. A felbátorodott Mantell ismét elküldte a fogakat Cuviernek, aki 1824. június 24-én küldött válaszában, kijelentette hogy azok egy hüllőhöz, és nagy valószínűséggel egy óriás növényevőhöz tartoztak. Cuvier ''Recherches sur les Ossemens Fossiles'' című műve az évi kiadásában elismerte korábbi hibáját, így a tudományos körök azonnal elfogadták Mantellt és új sauriáját. Mantell a jelenkori és a kihalt hüllők közti párhuzam alapján megpróbált további bizonyítékot szerezni az elméletére vonatkozóan.<ref name=DC00/> 1824 szeptemberében ellátogatott a Királyi Sebészeti Főiskolára (Royal College of Surgeons), de első alkalommal nem sikerült megfelelő fogat találnia. Azonban az intézmény segédkurátora, Samuel Stutchbury felismerte, hogy a fosszíliák az általa akkoriban preparált leguánfogakra emlékeztetnek, jóllehet a méretük vagy hússzor nagyobb.<ref name=DFG97/> 1825. február 10-én Mantell, aki mindaddig nem készített leírást a leletről, egy cikket írt a maradványokról a Royal Society számára.<ref name=HDS97/><ref name=GM25>{{cite journal|last=Mantell|first=Gideon A.|year=1825|title=Notice on the Iguanodon, a newly discovered fossil reptile, from the sandstone of Tilgate forest, in Sussex.|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society|volume=115|pages=179–186|doi=10.1098/rstl.1825.0010|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0261-0523(1825)115%3C179%3ANOTIAN%3E2.0.CO%3B2-W|format=abstract|accessdate=20100318}}</ref> Az [[Allometria|izometrikus arányosítás]] alapján úgy becsülte, hogy a lény a 18&nbsp;méteres hosszúságot is elérhette, azaz nagyobb volt a 12&nbsp;méter hosszú ''megalosaurusnálMegalosaurusnál''.<ref name=GM25/>

[[Fájl:Mantell's Iguanodon restoration.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Mantell maidstone-i maradványok alapján készített tülkös orrú ''iguanodonIguanodon'' rekonstrukciója]]

A lelet és a leguán fogai közti hasonlóságot felismerve úgy döntött, hogy az új nemet ''iguanaIguana-saurusnak'' ('iguana gyíknak') fogja nevezni, de barátja, William Daniel Conybeare hatására (aki egy, az iguanához kevésbé illő nevet, az ''iguanoidestIguanoidest'' vagy az ''iguanodontIguanodont'' javasolta)<ref name=DC00>{{cite book|author=Cadbury, D.|year=2000|title=The Dinosaur Hunters|publisher=Fourth Estate|location=London|pages=384|isbn=1-85702-959-3}}</ref><ref name=GO97>{{cite web|author=Olshevsky, G|title=Re: Hello and a question about Iguanodon mantelli (long)|url=http://dml.cmnh.org/1997Aug/msg00339.html|work=Dinosaur Mailing List|accessdate=20100318}}</ref> az ''iguanodonIguanodon'' azaz 'iguanafog' nevet választotta, amely az ''iguana'' és az [[Ógörög nyelv|ógörög]] ''odon'', ''odontos'' 'fog' szavak összetételével keletkezett. A [[A fajok tudományos neve|binomiális nevezéktan]] szerinti fajnévről azonban megfeledkezett, így azt 1829-ben Friedrich Holl alkotta meg; a teljes név az ''I. anglicum'' lett, ami a későbbiekben ''I. anglicusra'' változott.<ref name=FH29>{{cite book|last=Holl|first=Friedrich|title=Handbuch der Petrifaktenkunde, Vol. I. Ouedlinberg|year=1829|publisher=P.G. Hilscher|location=Dresden|oclc=7188887}}</ref>

1834-ben, a [[kent]]i [[Maidstone]]-ban levő egyik lelőhelyen, egy jobb állapotú példányra találtak, melyet Mantell hamarosan megszerzett, és a jellegzetes fogai alapján ''iguanodonkéntIguanodonként'' azonosított. A maidstone-i kőtábla lehetővé tette az első csontváz rekonstrukció és művészi illusztráció elkészítését, melyek azonban hibákat tartalmaztak. A legismertebb hiba abból adódott, hogy Mantell az egyik hegyes csontot tülöknek vélte, és az állat orrán helyezte el.<ref name=GM34>{{cite journal|last=Mantell|first=Gideon A.|year=1834|title=Discovery of the bones of the ''Iguanodon'' in a quarry of Kentish Rag (a limestone belonging to the Lower Greensand Formation) near Maidstone, Kent.|journal=Edinburgh New Philosophical Journal|volume=17|pages=200–201}}</ref> A későbbi években a jobb állapotú példányok felfedezésével azonban kiderült, hogy a tülök valójában egy módosult hüvelykujj. A sziklába ágyazódott maidstone-i csontvázat a [[london]]i Természetrajzi Múzeumban (Natural History Museum) állították ki. Maidstone városa pedig a felfedezésre emlékezve, 1949-ben a címerében egy pajzsot tartó ''iguanodontIguanodont'' helyezett el.<ref name=EC68>{{cite book|last=Colbert|first=Edwin H.|title=Men and Dinosaurs: The Search in Field and Laboratory|year=1968|publisher=Dutton & Company|location=New York|isbn=0140212884}}</ref> A példány 1832-ben ''I. mantelli'' néven került besorolásra, mikor Christian Erich Hermann von Meyer lecserélte az ''I. anglicus'' nevet, bár a csontváz más sziklaformációból került elő, mint az eredeti ''I. mantelli'' / ''I. anglicus'' lelet.<ref name=GO97/>

1849-ben, néhány évvel az 1852-ben bekövetkezett halála előtt Mantell rájött arra, hogy az ''iguanodonIguanodon'' Owen állításával ellentétben nem egy nehézkes, [[pachydermata]]szerű állat volt, mellső lábai ugyanis vékonyabbak voltak,<ref name=GM51>{{cite book|last=Mantell|first=Gideon A.|title=Petrifications and their teachings: or, a handbook to the gallery of organic remains of the British Museum.|year=1851|publisher=H. G. Bohn|location=London|oclc=8415138}}</ref> de már nem maradt ideje arra, hogy részt vegyen a [[Crystal Palace, London|Crystal Palace]] dinoszaurusz szobrainak megalkotásában, így a nagyközönség Owen dinoszauruszokról alkotott elképzelését láthatta évtizedeken át.<ref name=HT97/> Owen és Waterhouse Hawkins közel két tucat különböző ősállat életnagyságú szobrát készítette el [[beton]]ból, melyet [[acél]] és [[tégla]] alapú vázakra öntöttek rá; a köztük levő két ''iguanodonIguanodon'' közül az egyiket álló, a másikat hason fekvő pozícióban helyezték el. Mielőtt az álló ''iguanodonIguanodon'' szobra elkészült, Owen egy húszfős bankettet tartott a belsejében.<ref name=MB00>{{cite book|last=Benton|first=Michael S.|title=The Scientific American Book of Dinosaurs|editor=Gregory S. Paul (ed.)|year=2000|publisher=St. Martin's Press|location=New York|chapter=brief history of dinosaur paleontology|isbn=0-312-26226-4|pages=10–44}}</ref><ref name=CY96>{{cite journal|last=Yanni|first=Carla|year=1996|month=September|title=Divine Display or Secular Science: Defining Nature at the Natural History Museum in London|journal=The Journal of the Society of Architectural Historians|volume=55|issue=3|pages=276–299|doi=10.2307/991149}}</ref><ref name=DBN85>{{cite book|author=Norman, David B.|title=The Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs|pages=11}}</ref>

A legtöbb ''iguanodonIguanodon'' maradványt 1878-ban fedezték fel egy [[Bánya|szénbányában]], a [[belgium]]i [[Bernissart]]ban, 322&nbsp;méteres mélységben.<ref name=DBN85b/> Alphonse Briart bátorítására a közeli Morlanwelz bányafelügyelője Louis Dollo, Louis de Pauw társaságában átnézte és rekonstruálta a kiásott csontvázakat. Legalább 38 ''iguanodonIguanodon'' példány került felszínre,<ref name=DBN04/> melyek többsége felnőtt volt.<ref name=DBN87>{{cite journal|last=Norman|first=David B.|year=1987|month=March|title=A mass-accumulation of vertebrates from the Lower Cretaceous of Nehden (Sauerland), West Germany|journal=Proceedings of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences|volume=230|issue=1259|pages=215–255|doi=10.1098/rspb.1987.0017}}</ref> 1882 óta sokuk nyilvánosan megtekinthetővé vált; 9-et összeállítottak, 19-et pedig még múzeumi pincében tárolnak.<ref name=DBN85b/> A kiállítás a [[brüsszel]]i Természettudományok Belga Királyi Intézetének (Institut Royal des Sciences naturelles de Belgique) látványos részét képezi. A gyűjtemény másolatai az [[Oxfordi Egyetem]] Természetrajzi Múzeumában (Oxford University Museum of Natural History) és a [[cambridge]]-i Sedgwick Museumban tekinthetők meg. A maradványok többségét egy új fajba, az ''I. bernissartensisbe'' sorolták be, mivel az angliai leleteknél nagyobb és robusztusabb állatok voltak, egyikük azonban az ''I. mantelli'' nevet kapta (jelenleg ''[[Dollodon|Dollodon bampingi]]'' néven ismert). E fosszíliák némelyike az első teljes dinoszaurusz csontvázak közé tartozik. Mellettük növények, [[halak]] és más hüllők, például a ''[[Bernissartia]]'' [[Crocodylomorpha|krokodilforma]] maradványaira is rábukkantak.<ref name=DBN85b/>

Dollo példányai lehetővé tették annak bizonyítását, hogy Owen prehisztorikus pachydermatái nem illenek az ''iguanodonhozIguanodonhoz''. A csontvázak összeállítása során az [[emu]]t és a [[wallaby]]t vették alapul, emellett pedig az orrtüskét a hüvelykujjra helyezték.<ref name=LD82>{{cite journal|last=Dollo|first=Louis|year=1882|title=Première note sur les dinosauriens de Bernissart|journal=Bulletin du Musée Royal d'Histoire Naturelle de Belgique|volume=1|issue=|pages=161–180 language=French}}</ref><ref name=LD83>{{cite journal|last=Dollo|first=Louis|year=1883|title=Note sur les restes de dinosauriens recontrés dans le Crétacé Supérieur de la Belgique|journal=Bulletin du Musée Royal d'Histoire Naturelle de Belgique|volume=2|issue=|pages=205–221 language=French}}</ref> Az eredmény nem lett tökéletes, és gyengébben sikerült, mint némelyik az első teljes dinoszaurusz maradványok közül. A probléma, amit később felismertek, a farok bevezető görbülete volt. Ez a testrész többé-kevésbé egyenes volt, ahogyan az a kiásott csontvázakon is látható, de az elcsontosodott inak jelenlétéből is erre lehet következtetni. Valójában a farok eltörne, ha olyan mértékben meghajlítanák, hogy a wallabyra vagy [[Kengurufélék|kengurura]] jellemző formát elérje. Amennyiben a farok megfelelő helyzetben áll, az egyenes hát és farok lehetővé teszi az állat számára, hogy a törzsét a talajjal párhuzamosan tartsa, a mellső lábai pedig szükség esetén segíthetik a teste megtartásában.<ref name=DBN85b/>

A 20. század elején az ''iguanodonIguanodon'' utáni kutatás intenzitása csökkent a [[világháború]]k és a [[nagy gazdasági világválság]] következményeként. 1925-ben egy új faj vált ismertté, ami alapos kutatások és taxonómiai viták tárgya lett. A [[Wight-sziget]]en levő Atherfield Pointnál előkerült példánynak Reginald W. Hooley az ''I. atherfieldensis'' nevet adta.<ref name=RWH25>{{cite journal|last=Hooley|first=R. W.|year=1925|title=On the skeleton of ''Iguanodon atherfieldensis'' sp. nov., from the Wealden Shales of Atherfield (Isle of Wight)|journal=Quarterly Journal of the Geological Society of London|volume=81|issue=2|pages=1–61|issn=0370-291X|doi=10.1144/GSL.JGS.1925.081.01-04.02}}</ref> Az idő múlásával azonban, a korábban európainak hitt nem példányait a világ számos pontján megtalálták, például [[Afrika|Afrikában]] (fogak [[Tunézia|Tunéziában]]<ref name=AFL51>{{cite journal|last=Lapparent|first=A. F. de|year=1951|title=Découverte de Dinosauriens associés à une faune de Reptiles et de Poissons, dans le Crétacé inférieur de l'Extrême Sud Tunisien|journal=Comptes Rendus Hebdomadaires des Séances de l'Académie des Sciences|volume=232|pages=1430|issn=0567-655X|language=French}}</ref> és a [[Szahara|Szaharában]]),<ref name=AFL60>{{cite journal|last=Lapparent|first=A. F. de|year=1960|title=Les dinosauriens du "Continental Intercalaire" du Sahara Central|journal=Mémoires de la Socété Géologique de France (Nouvelle Série)|volume=88A|pages=1–57|language=French}}</ref> [[Mongólia|Mongóliában]] ''(I. orientalis)''<ref name=AKR52>{{cite journal|last=Rozhdestvensky|first=A.K.|year=1952|title=[Discovery of an iguanodont in Mongolia]|journal=Dokladi Akademii Nauk S.S.S.R.|volume=84|issue=6|pages=1243–1246|language=Russian}}</ref> és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] [[Utah]] államában (''I. ottingeri''<ref name=GJ79>{{cite journal|last=Galton|first=P. M.|coauthors=J. A. Jensen|year=1979|title=Remains of ornithopod dinosaurs from the Lower Cretaceous of North America|journal=Brigham Young University Geology Studies|volume=25|issue=3|pages=1–10|issn=1041-7184}}</ref>). A [[Dél-Dakota]] államban talált ''I. lakotaensis'',<ref name=WB89>{{cite journal|last=Weishampel|first=David B.|coauthors=Phillip R. Bjork|year=1989|title=The first indisputable remains of ''Iguanodon'' (Ornithischia: Ornithopoda) from North America: ''Iguanodon lakotaensis'', sp. nov.|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=9|issue=1|pages=56–66}}</ref> a későbbiekben átkerült az új ''[[Dakotadon]]'' nembe.<ref name=GSP08>{{cite journal|last=Paul|first=Gregory S.|year=2008|title=A revised taxonomy of the iguanodont dinosaur genera and species|journal=Cretaceous Research|volume=29|issue=2|pages=192–216|doi=10.1016/j.cretres.2007.04.009}}</ref>

Az 1969-ben megkezdődött [[dinoszaurusz reneszánsz]] ugyan a ''[[deinonychusDeinonychus]]'' leírásához kötődik, ám az ''iguanodonIguanodon'' sem maradt ki belőle sokáig. David B. Weishampel az ornithopodák [[állcsont]]jának működéséről írt műve segítséget nyújt az ''iguanodonokIguanodonok'' táplálkozási módjának megismerésében,<ref name=DBW84>{{cite book|last=Weishampel|first=David B.|year=1984|title=Evolution in jaw mechanics in ornithopod dinosaurs|series=''Advances in Anatomy, Embryology, and Cell Biology'', 87|location=Berlin; New York|publisher=Springer-Verlag|pmid=6464809|isbn=0387131140|issn=0301-5556}}</ref> David B. Norman több nézőpontból történő vizsgálatainak köszönhetően pedig a nem bekerült a legjobban ismert dinoszauruszok közé.<ref name=DBN04/><ref name=DBN85b/><ref name=DBN80/><ref name=DBN86>{{cite journal|last=Norman|first=David B.|title=On the anatomy of ''Iguanodon atherfieldensis'' (Ornithischia: Ornithopoda)|journal=Bulletin de L'institut Royal des Sciences Naturelles de Belgique Sciences de la Terre|year=1986|volume=56|pages=281–372|issn=0374-6291}}</ref> Emellett számos ''Iguanodon'' csontváz került elő a németországi [[Észak-Rajna–Vesztfália|Észak-Rajna–Vesztfáliában]] levő Nehdenből, melyek bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy ezek az állatok csordában éltek, egy területre korlátozódva, amit a jelek szerint egy árhullám borított el, végezve az ott élő populációval. Legalább 15 darab, 2–8&nbsp;méter hosszú egyedet találtak, habár némelyiküket a könnyebb testfelépítésük miatt először ''I. atherfieldensis'' néven írták le, később azonban a ''[[Mantellisaurus]]'' vagy a ''[[Dollodon]]'' nemhez sorolták be őket).<ref name=DBN87/><ref name=GSP08/>

Az ''iguanodonIguanodon'' maradványait a dinoszauruszok [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-e és egyéb [[Biomolekula|biomolekulái]] utáni kutatásban is felhasználták. A Graham Embery és társai által vizsgált ''iguanodonIguanodon'' csontokban [[protein]]maradványok után kutattak és az egyik [[Borda|bordában]] olyan szokványos csont proteineket találtak, mint a foszfoprotein és a proteoglikán.<ref name=GEetal03>{{cite journal|last=Embery|first=Graham|coauthors=Milner, Angela C.; Waddington, Rachel J.; Hall, Rachel C.; Langley, Martin S.; and Milan, Anna M.|title=Identification of proteinaceous material in the bone of the dinosaur ''Iguanodon''|journal=Connective Tissue Research|year=2003|issue=Suppl. 1|pages=41–46|pmid=12952172|doi=10.1080/713713598}}</ref>

Mivel az ''iguanodonIguanodon'' az egyik legelsőként elnevezett dinoszaurusznem, számos fajnév kapcsolódik hozzá. A szemétkosár-taxon megjelenése előtt ugyanis sok korai nemet használtak átmeneti célra (például a ''[[megalosaurusMegalosaurus]]t'' vagy a ''[[pelorosaurusPelorosaurus]]t''). Az ''iguanodonIguanodon'' története bonyolult, és taxonómiája folyamatos átdolgozásokon megy keresztül.<ref name=GSP08/><ref name=DBN98>{{cite journal|last=Norman|first=David B.|title=On Asian ornithopods (Dinosauria, Ornithischia). 3. A new species of iguanodontid dinosaur|journal=Zoological Journal of the Linnean Society|year=1998|month=January|volume=122|issue=1–2|pages=291–348|doi=10.1006/zjls.1997.0122}}</ref><ref name=NB02>{{cite book|last=Norman|first=David B.|coauthors=Barrett, Paul M.|editor=Milner, Andrew, and Batten, David J.|chapter=Ornithischian dinosaurs from the Lower Cretaceous (Berriasian) of England|title=Life and Environments in Purbeck Times|series=Special Papers in Palaeontology '''68'''|year=2002|location=London|publisher=Palaeontological Association|pages=161–189|isbn=0901702730}}</ref><ref name=GSP07>{{cite book|last=Paul|first=Gregory S.|editor=Kenneth Carpenter (ed.)|chapter=Turning the old into the new: a separate genus for the gracile iguanodont from the Wealden of England|title=Horns and Beaks: Ceratopsian and Ornithopod Dinosaurs|year=2007|location=Bloomington|publisher=Indiana University Press|pages=69–77|isbn=0-253-34817-X}}</ref> A legjobban ismert faj maradványai Belgium, Anglia, Németország, [[Spanyolország]] és [[Franciaország]] területéről kerültek elő. Feltehetően ehhez a nemhez tartozó leletekre bukkantak Tunéziában és Mongóliában, ezen kívül pedig egy másik faj maradványait is megtalálták az Egyesült Államok Utah államában. Gregory Paul javaslata alapján az ''I. bernissartensis'' használatát ajánlott a bernissarti leletekre korlátozni, az Európa más részein levő barremi korszakhoz tartozó rétegekből előkerült robusztus egyedeket pedig ''I.'' sp. néven (meghatározatlan fajként) nyilvántartani.<ref name=GSP08/> Eképpen egy alapos ellenőrzés után úgy tűnhet, hogy a korábban britnek tekintett dinoszaurusz Angliából csak kevés maradvány alapján ismert.

Az ''I. anglicus'' volt az eredeti [[típusfaj]], de a [[holotípus]] egyetlen fogon alapul, és a faj azóta is csupán töredékek által ismert. 2000 márciusában, a [[Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúra Bizottság]] (ICZN) lecserélte a típusfajt a jobban ismert ''I. bernissartensisre''. Az eredeti ''iguanodonIguanodon'' fogakat [[Új-Zéland]] nemzeti múzeumában, a [[Wellington]]ban levő Te Papa Tongarewa gyűjteményében őrzik, ezek azonban nem tekinthetők meg. A fosszíliát Gideon Mantell fia és fosszíliáinak örököse, Walter vitte Új-Zélandra, mikor odaköltözött.<ref name=RSNZ>{{cite news|author=Royal Society of New Zealand|url=http://web.archive.org/web/www.rsnz.org/topics/biol/dna50/breakfast.php|title=Celebrating the great fossil hunters|publisher=The Royal Society of New Zealand|accessdate=20100318}}</ref>

Az ''iguanodonhozIguanodonhoz'' társított számos faj közül csak kevés maradt érvényes, és jelenleg csupán egyetlen új kerülhet be közéjük.<ref name=DBN04/><ref name=GSP08/> Az ''I. bernissartensis'', melyről George Albert Boulenger készített leírást 1881-ben, a nem új típusfaja (neotípusa). Ez a faj a legismertebb, a számos bernissarti csontváznak köszönhetően, de a maradványai Európa más részeiről is előkerültek. David Norman szerint a kétséges nevű ''([[nomen dubium]])'' mongóliai ''I. orientalis'' is ebbe a fajba tartozik,<ref name=DBN96>{{cite journal|last=Norman|first=David B.|title=On Asian ornithopods (Dinosauria, Ornithischia). 1. ''Iguanodon orientalis'' Rozhdestvensky, 1952|journal=Zoological Journal of the Linnean Society|year=1996|month=March|volume=116|issue=2|pages=303–315|doi=10.1006/zjls.1996.0021}}</ref> de más kutatók nem értenek vele egyet.<ref name=GSP08/>

Két Richard Owen által elnevezett ''iguanodonIguanodon'' fajt időközben más nemhez soroltak be. Az ''I. hoggi'' (más néven ''I. boggii'' vagy ''hoggii'') a dorseti Purbeck Beds késő jura, illetve kora kréta korhoz tartozó rétegeiből (a [[tithon]], illetve a [[berriasi]] korszakból) származik, és Owen 1874-ben egy [[Állkapocscsont|állkapocs]] alapján azonosította, majd az ''[[Owenodon]]'' nemben helyezte el.<ref name=PMG09>{{cite journal|last=Galton|first=Peter M.|year=2009|title=Notes on Neocomian (Late Cretaceous) ornithopod dinosaurs from England - ''Hypsilophodon'', ''Valdosaurus'', "Camptosaurus", "Iguanodon" – and referred specimens from Romania and elsewhere|journal=Revue de Paléobiologie|volume=28|issue=1|pages=211–273}}</ref> Az ''I. major'' a Wight-szigetről származó gerincmaradvány, melyet Owen 1842-ben a ''[[Streptospondylus]]'' fajaként írt le ''nomen dubiumnak'' számít, amit jelenleg az ''I. anglicus''<ref name=DBN04/> [[Szinonímia (biológia)|szinonimájának]] tekintenek, de az is elképzelhető, hogy külön fajhoz tartozik.<ref name=DNDM08/> Owen két faján kívül még további tizennégy másikat is átsoroltak. Az ''Iguanodon albinust'' (vagy ''Albisaurus scutifert''), egy [[Csehek|cseh]] őslénykutató, Antonin Frič írta le 1893-ban, és jelenleg ''[[Albisaurus|Albisaurus albinusként]]'' ismert, mint nem dinoszaurusz hüllő.<ref name=WB88>{{cite book|last=Brikman|first=Winand|title=Zur Fundgeschichte und Systematik der Ornithopoden (Ornithischia, Reptilia) aus der Ober-Kreide von Europa|year=1988|series=''Documenta Naturae'', 45|location=Munich|publisher=Kanzler|language=German|isbn=3865440452}}</ref> Az ''I. atherfieldensis'' kisebb, kevésbé robusztus és hosszabb csigolya nyúlványokkal rendelkezik, mint az ''I. bernissartensis''. Ezt a Reginald W. Hooley által 1925-ben leírt fajt<ref name=RWH25/> 2007-ben átnevezték ''[[Mantellisaurus|Mantellisaurus atherfieldensisre]]''.<ref name=GSP07/> Az ''I. exogyrarum'' (más néven ''I. exogirarum'' vagy ''I. exogirarus'') fajt Frič írta le 1878-ban, és mivel rendkívül hiányos maradványok alapján ismert (''nomen dubiumnak'' számít), George Olshevsky áthelyezte a ''[[Ponerosteus]]'' nembe.<ref name=GO00>{{cite book|last=Olshevsky|first=George|year=2000|title=An annotated checklist of dinosaur species by continent|series=Mesozoic Meanderings|volume=3|location=San Diego|publisher=G. Olshevsky Publications Requiring Research|issn=0271-9428|oclc=44433611}}</ref> Az ''I. valdensisnek'', melyet John Hulke írt le 1879-ben, mindössze a gerince és a medencéje őrződött meg, amikre a Wight-szigeten, a barremi korszakhoz tartozó rétegekben bukkantak rá.<ref name=Galton>{{cite journal|last=Galton|first=P.M.|year=1976|title=The Dinosaur ''Vectisaurus valdensis'' (Ornithischia: Iguanodontidae) from the Lower Cretaceous of England|journal=Journal of Paleontology|volume=50|issue=5|pages=976–984|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0022-3360%28197609%2950%3A5%3C976%3ATDVV%28I%3E2.0.CO%3B2-H|format=abstract|accessdate=20100318}}</ref> Először a ''Vectisaurus'' nevet kapta, de elképzelhető, hogy a ''Mantellisaurus atherfieldensis'' fiatal példánya,<ref name=DBN90>{{cite book|author=Norman, David B.|chapter=A review of ''Vectisaurus valdensis'', with comments on the family Iguanodontidae|title=Dinosaur Systematics|pages=147–161}}</ref> vagy a ''Mantellisaurus'' nem egy meghatározatlan fajához tartozik.<ref name=GSP08/> Az ''I. gracilist'' Lydekker írta le 1888-ban a ''Sphenospondylus'' típusfajaként, de Rodney Steel 1969-ben az ''Iguanodonhoz'' sorolta át, habár elképzelhető, hogy egy ''Mantellisaurus atherfieldensis''.<ref name=DBN04/>

1989-ben David B. Weishampel és Philip R. Bjork leírást készítettek az ''I. lakotaensisről'',<ref name=WB89/> az egyetlen igazán elfogadott észak-amerikai ''iguanodonIguanodon'' fajról, egy részleges koponya alapján, ami a Dél-Dakota állambeli Lakota-formáció kora kréta korának barremi korszakához tartozó rétegéből került elő. A lelet osztályozása jelenleg vita tárgyát képezi. Egyes kutatók szerint [[Bazális (rendszertan)|bazálisabb]], mint az ''I. bernissartensis'', és inkább a ''[[Theiophytalia]]'' nemhez tartozik,<ref name=BC07>{{cite book|author=Brill, Kathleen and Kenneth Carpenter|chapter=A description of a new ornithopod from the Lytle Member of the Purgatoire Formation (Lower Cretaceous) and a reassessment of the skull of ''Camptosaurus''|title=Horns and Beaks|pages=49–67}}</ref> de David Norman azt javasolta, hogy tekintsék az ''I. bernissartensis'' szinonimájának,<ref name=DBN98/> míg Gregory S. Paul ''Dakotadon'' néven új nemet hozott létre a számára.<ref name=GSP08/>

Öt ''iguanodonIguanodon'' faj jelenleg ''nomina dubia'' (ez a nomen dubium kifejezés többes számban) vagy nem rendelkezik tudományos leírással. A Friedrich Holl által 1829-ben leírt ''I. anglicus''<ref name=FH29/> az ''iguanodonIguanodon'' eredeti típusfaja, de mivel a fentebb leírtak szerint vitatott volt, ezért lecserélték az ''I. bernissartensisre''. A régi típusfajt, amit ''I. angelicus'' (Lessem és Glut, 1993) és ''I. anglicum'' (Holl, 1829; Bronn, 1850) néven is feljegyeztek, az angliai Kelet-Sussexben levő Tilgate erdő, kora kréta korának valangini–barremi korszakához tartozó rétegéből származik. Az ''I. hillii'', Edwin Tully Newton által vált ismertté 1892-ben, egy, a késő kréta kor cenoman korszakából származó fog alapján, ami a [[hertfordshire]]-i Lower Chalkból került elő. A maradvány egy korai hadrosauridához vagy egy hasonló állathoz tartozik.<ref name=HWF04>{{cite book|author=Horner, John R., David B. Weishampel and Catherine A. Forster|chapter=Hadrosauridae|title=The Dinosauria|pages=438–463}}</ref> Az „I. mongolensis” (Whitfield, 1992) egy ''nomen nudum'' ('csupasz nevű', avagy 'névtelen'), aminek a maradványai egy könyvben levő fénykép alapján ismertek. A lelet a későbbiekben az ''Altirhinus'' nevet kapta.<ref name=GOASIA>{{cite web|author=Olshevsky, G|title=Dinosaurs of China, Mongolia, and Eastern Asia [under ''Altirhinus'']|url=http://web.archive.org/web/*/http://dinosauricon.com/rigby/asia.doc|accessdate=20100318}}</ref>

Több más, alig ismert nemű és fajú maradványt is az ''iguanodonénakIguanodonénak'' tulajdonítanak, külön fajmeghatározás nélkül, így a besorolásuk bizonytalan, az ''I. atherfieldensis'' átnevezése pedig kérdéses. A maradványok között megtalálható a ''Heterosaurus neocomiensis'' (Cornuel, 1850), a ''hikanodonHikanodon'' (Keferstein, 1834), a ''therosaurusTherosaurus'' (Fitzinger, 1840), a „streptospondylus”„Streptospondylus” ''recentior'' (Owen, 1851), a „[[Cetiosaurus]]” ''brachyurus''<ref name=DFG97/> és a „C.” ''brevis'' (Owen, 1842; a „C.” ''brevis'' egy [[Kiméra (őslénytan)|kiméra]]<ref name=UM03>{{cite journal|last=Upchurch|first=Paul|coauthors=John Martin|year=2003|month=March|title=The Anatomy and Taxonomy of ''Cetiosaurus'' (Saurischia, Sauropoda) from the Middle Jurassic of England|journal=Journal of Vertebrate Palaeontology|volume=23|issue=1|pages=208–231|doi=10.1671/0272-4634(2003)23[208:TAATOC]2.0.CO;2}}</ref> – azaz több fajhoz, illetve nemhez tartozó maradványokból állították össze. A ''nomen nudum'' „proiguanodonhoz” (van den Broeck, 1900) hasonlóan,<ref name=GO99>{{cite web|author=Olshevsky, G|title=Re: What are these dinosaurs?|url=http://dml.cmnh.org/1999Nov/msg00507.html|work=Dinosaur Mailing List|accessdate=20100318}}</ref> amely valószínűleg egy „Streptospondylus” ''grandis'' (Owen, 1851) és egy ''meyeri'' (Owen, 1854)<ref name=GO97/>).

Az egyik legelső információ, ami az ''iguanodonnalIguanodonnal'' kapcsolatban napvilágra került az volt, hogy egy növényevő hüllő fogaival rendelkezett,<ref name=GM25/> a táplálkozási módját illetően azonban nem volt mindig egységes tudományos álláspont. Ahogy Mantell megjegyezte, a maradványok, amiket megvizsgált, nem hasonlítanak egyetlen modern hüllőére sem, különösen a fogatlan, teknő formájú állkapocs porcos összekapcsolódása ''(symphysise)'', ami szerinte leginkább a [[kétujjú lajhár]] és a kihalt szárazföldi óriáslajhár, a ''[[mylodonMylodon]]'' hasonló testrészére emlékeztetett. Azt is felvetette, hogy az ''iguanodonnakIguanodonnak'' a ma élő [[zsiráf]]hoz hasonló kapaszkodó nyelve volt, ami az élelemgyűjtésben segítette.<ref name=GM48>{{cite journal|last=Mantell|first=Gideon A.|year=1848|title=On the structure of the jaws and teeth of the ''Iguanodon''|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society of London|volume=138|pages=183–202|doi=10.1098/rstl.1848.0013|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0365-0855(1843%2F1850)5%3C757%3AOTSOTJ%3E2.0.CO%3B2-K|format=abstract|accessdate=20100318}}</ref> A teljesebb maradványok azonban rácáfoltak erre az elképzelésre; például a [[nyelvcsont]] nehéz felépítésű volt, amihez olyan izmos nem kapaszkodó nyelv tartozhatott, ami nem tette lehetővé az étel szájban való mozgatását.<ref name=DBN80>{{cite journal|last=Norman|first=David B.|year=1980|title=On the ornithischian dinosaur ''Iguanodon bernissartensis'' of Bernissart (Belgium)|journal=Mémoires de l'Institut Royal des Sciences Naturelles de Belgique|volume=178|pages=1–105}}</ref> A zsiráfszerű nyelv ötletét tévesen Dollo-nak tulajdonítják, egy törött állkapocs miatt.<ref name=DBN85c>{{cite book|author=Norman, D.B.|year=1985|title=The Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs|pages=115}}</ref>

Az ''iguanodonIguanodon'' fogai, mint ahogy a neve is jelzi, a leguánokéra hasonlítanak, de azoknál nagyobb méretűek. Az oszlopokban elhelyezkedő cserélődő fogakkal rendelkező hadrosauridákkal ellentétben az ''iguanodonnakIguanodonnak'' egy időben csak egy cserélődő foga volt, minden pozícióban. A [[felső állcsont]] ''(maxilla)'' mindkét oldalon 29 fogat tartalmazott, az [[Os incisivum|elején]] ''(premaxilla)'' pedig nem volt egy foga sem. Az állkapocsban, csak 25–25 fog fért el, ugyanis az alsó fogak szélesebbek voltak.<ref name=NW90/> Mivel a fogsorok az állcsontok szélétől a többi [[Madármedencéjűek|madármedencéjűéhez]] képest beljebb helyezkedtek el, feltételezhető, hogy az ''iguanodonokIguanodonok'' pofaszerű struktúrával rendelkeztek, amihez tartozhatott izomzat is, ami segíthetett a szájban tartani a táplálékot.<ref name=PMG73>{{cite journal|last=Galton|first=Peter M.|year=1973|title=The cheeks of ornithischian dinosaurs|journal=Lethaia|volume=6|pages=67–89|doi=10.1111/j.1502-3931.1973.tb00873.x}}</ref><ref name=FS04>{{cite book|author=Fastovsky, D.E., and Smith, J.B.|chapter=Dinosaur paleoecology|title=The Dinosauria|pages=614–626}}</ref>

Pontosan nem lehet tudni, hogy mit evett az ''iguanodonIguanodon'' a jól fejlett állcsontjaival, de a nagyobb termetű fajokhoz, például az ''I. bernissartensishez'' tartozó egyedek mérete lehetővé tette, hogy az állat a talajtól a fák lombkoronájának szintjéig, 4–5&nbsp;méteres magasságig lelegelje a növényzetet.<ref name=NM01/> David Norman szerint a táplálékuk [[zsurlók]]ból, [[cikászok]]ból és [[tűlevelűek]]ből állt,<ref name=DBN85b/> azonban az iguanodontiák kötődtek a kréta [[Időszak (földtörténet)|időszak]] során elterjedté vált [[zárvatermők]]höz is, ami kihatással volt a dinoszauruszok felszín közeli legelési szokására. Ezen elmélet szerint a zárvatermők terjedése összefüggésben állhatott az iguanodontiák táplálkozásával, mivel a nyitvatermők eltűnése több teret engedett a [[dudva]]szerű korai zárvatermők növekedésének.<ref name=RTB86b>{{cite book|author=Bakker, R.T.|chapter=When Dinosaurs Invented Flowers|title=The Dinosaur Heresies|pages=179–198}}</ref> Erre azonban nincs meggyőző bizonyíték.<ref name=DBN04/><ref name=BW01>{{cite journal|last=Barrett|first=Paul M.|coauthors=Willis, K.J.|year=2001|title=Did dinosaurs invent flowers? Dinosaur-angiosperm coevolution revisited|journal=Biological Reviews|volume=76|issue=3|pages=411–447|doi=10.1017/S1464793101005735|pmid=11569792}}</ref> Akármi is volt a pontos étrendje, a bőséges élelem hatására az ''Iguanodon'' közepesről nagyméretűre növekedve az [[Ökoszisztéma|ökoszisztémája]] domináns növényevőjévé vált.<ref name=DBN04/> Angliában a kisméretű ''[[Aristosuchus]]'', és az olyan nagyobb méretű ragadozók, mint az ''[[Eotyrannus]]'', a ''[[Baryonyx]]'' és a ''[[Neovenator]]'', a legelésző ''[[Hypsilophodon]]ra'' és ''[[Valdosaurus]]ra'', az iguanodontiák közé tartozó ''Mantellisaurusra'', a ''[[Polacanthus]]hoz'' hasonló páncélos dinoszauruszokra és a ''Pelorosaurushoz'' hasonló sauropodákra vadásztak.<ref name=DBWetal04>{{cite book|author=Weishampel, D.B., Barrett, P.M., Coria, R.A., Le Loeuff, J., Xu Xing, Zhao Xijin, Sahni, A., Gomani, E.M.P., and Noto, C.R.|chapter=Dinosaur Distribution|title=The Dinosauria|pages=517–606}}</ref>

A korai fosszíliák töredékesek voltak, emiatt több feltevés is született az ''iguanodonIguanodon'' testhelyzetét és természetét illetően. Kezdetben négylábú tülkös orrú fenevadnak hitték, viszont ahogy egyre több csontot találtak, Mantell felfedezte, hogy a mellső lábak sokkal kisebbek a hátsóknál. Riválisa, Owen azon a véleményen volt, hogy zömök, oszlopszerű lábakkal rendelkező lény lehetett. Az első életnagyságú rekonstrukciók ellenőrzésének feladatára eredetileg Mantellt kérték fel, de ő a rossz egészségi állapotára hivatkozva visszautasította a feladatot, így Owen elképzelése alapján formálták meg a Crystal Palace szobrait. Két lábon járó természetét a bernissarti csontvázak felfedezése tárta fel. Ennek ellenére felegyenesedett helyzetben ábrázolták, a földön húzott farokkal, ami harmadik lábként támasztotta a testet.

David Norman, mialatt újra átvizsgálta az ''iguanodontIguanodont'', megállapította hogy ez a testhelyzet valószínűtlen a hosszú farkat merevítő elcsontosodott inak miatt.<ref name=DBN80/> A „háromlábú” pozíció eléréséhez ugyanis el kellett volna törni a farkat.<ref name=DBN85b/> A horizontális testhelyzet a karok és a mellkas felépítését több szempontból is érhetőbbé teszi. Például a kéz aránylag nehezen mozgatható volt; a pataszerű ujjpercekből álló három középső ujj együtt mozgott és túlfeszíthető volt, miáltal terhelhetővé vált. A csukló szintén elég merev volt, a karok és a vállak csontjai pedig robusztusak. Ezek a jellemzők azt sugallják, hogy az állat négy lábon töltötte az idejét.<ref name=DBN80/>

Ráadásul úgy tűnik, hogy az ''iguanodonIguanodon'' minél idősebbé és nehezebbé vált, annál több időt töltött négy lábon; az ''I. bernissartensis'' fiatal egyedeinek mellső lába rövidebb volt, mint a felnőtteké (a hátsó láb 60%-a a 70%-kal szemben).<ref name=DBN04/> Mikor négy lábon járt, az állat tenyerei egymás felé fordulhattak, ahogyan az az egyes nemek mellső lábainak anatómiai vizsgálataiból illetve fosszilizálódott lábnyomaiból is látható.<ref name=JLW96>{{cite book|author=Wright, J.L.|title=Fossil terrestrial trackways: Preservation, taphonomy, and palaeoecological significance.|publisher=University of Bristol|date=1996|pages=1–300}}</ref><ref name=JLW99>{{cite book|last=Wright|first=J.L.|chapter=Ichnological evidence for the use of the forelimb in iguanodontians|editor=David M. Unwin (ed.)|title=Cretaceous Fossil Vertebrates|year=1999|series=''Special Papers in Palaeontology'', '''60'''|publisher=Palaeontological Association|pages=209–219|isbn=0901702676wright}}</ref> Az ''iguanodonIguanodon'' háromujjú lábfeje aránylag hosszú volt, és járás közben mind a hátsó, mind pedig a mellső lábakat [[ujjonjáró]] ''(digitigrad)'' módon használta (a kezén és a lábán levő ujjakon járt).<ref name=DBN04/> Az állat maximális sebességét 24&nbsp;km/h-ra becsülik,<ref name=WPCJ78>{{cite journal|last=Coombs Jr.|first=Walter P.|year=1978|title=Theoretical aspects of cursorial adaptations in dinosaurs|journal=Quarterly Review of Biology|volume=53|issue=4|pages=393–418|doi=10.1086/410790|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0033-5770%28197812%2953%3A4%3C393%3ATAOCAI%3E2.0.CO%3B2-3|format=abstract|accessdate=20100318}}</ref> amit két lábon járva érhetett el; négy lábon járva nem volt képes a [[Lófélék|lovakhoz]] hasonlóan galoppozni.<ref name=DBN04/>

[[Fájl:Iguanodon Heinrich Harder.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Heinrich Harder 1916 körül készült festménye]]Anglia kora kréta kori szikláiban, főként Wealden és a Wight-sziget területén megtalálták az ''iguanodonIguanodon'' lábnyomait, melyeket eredetileg nehezen tudtak értelmezni. Egyes szerzők rövid időn belül a dinoszauruszokhoz kapcsolták ezeket a leleteket. 1846-ban E. Tagert már az ''iguanodonIguanodon'' [[ichnotaxon]]jainak nevezte őket,<ref name=ET46>{{cite journal|last=Tagert|first=E.|year=1846|title=On markings in the Hastings sands near Hastings, supposed to be the footprints of birds|journal=Quarterly Journal of the Geological Society of London|volume=2|pages=267|doi=10.1144/GSL.JGS.1846.002.01-02.45}}</ref> Samuel Beckles pedig 1854-ben megállapította, hogy a madarak lábnyomaira hasonlítanak, de valószínűleg dinoszauruszoktól származnak.<ref name=SB54>{{cite journal|last=Beckles|first=Samuel H.|year=1854|title=On the ornithoidichnites of the Wealden|journal=Quarterly Journal of the Geological Society of London|volume=10|pages=456–464|doi=10.1144/GSL.JGS.1854.010.01-02.52}}</ref> Egy 1857-ben felfedezett fiatal egyed hátsó lába, és a rajta levő egyedi háromujjú lábfej alapján a nyomok létrehozóinak azonosságát nagyrészt sikerült tisztázni.<ref name=RO58>{{cite journal|last=Owen|first=Richard|year=1858|title=Monograph on the Fossil Reptilia of the Wealden and Purbeck Formations. Part IV. Dinosauria ''(Hylaeosaurus)''|journal=Paleontographical Society Monograph|volume=10|pages=1–26}}</ref><ref name=LHL>{{cite web|publisher=Linda Hall Library of Science, Engineering & Technology|title=Bird-Footed Iguanodon, 1857|work=Paper Dinosaurs 1824–1969|url=http://www.lindahall.org/events_exhib/exhibit/exhibits/dino/owe1857.shtml|accessdate=20100318}}</ref> A közvetlen bizonyíték hiánya ellenére ezeket a nyomokat gyakran társítják az ''iguanodonhozIguanodonhoz''.<ref name=DBN85b/> Egy Angliában talált megkövült vadcsapás alapján úgy tűnik, hogy az állat négy lábon mozgott, de a lenyomatok rossz minőségűek, így megnehezítik, hogy közvetlenül kapcsolatba hozzák őket az ''iguanodonnalIguanodonnal''.<ref name=DBN80/> Az ''iguanodonIguanodon'' ichnotaxonjának tulajdonított nyomok több olyan európai lelőhelyről, például a [[norvégia]]i [[Spitzbergák]]ról<ref name=DFG03>{{cite book|last=Glut|first=Donald F.|title=Dinosaurs: The Encyclopedia. 3rd Supplement|year=2003|publisher=McFarland & Company, Inc.|location=Jefferson, North Carolina|isbn=0-7864-1166-X|pages=626}}</ref><ref name=AFL62>{{cite journal|last=Lapparent|first=Albert-Félix de|year=1962|title=Footprints of dinosaurs in the Lower Cretaceous of Vestspitsbergen — Svalbard|journal=Arbok Norsk Polarinstitutt, 1960|pages=13–21}}</ref> is előkerültek, ahol az állat testfosszíliáit is megtalálták.

A hüvelykujj-tüske az ''iguanodonIguanodon'' egyik legjobban ismert jellegzetessége. Habár Mantell eredetileg az állat orrára helyezte a tüskét, a teljes bernissarti példányok Dollo számára felismerhetővé tették, hogy módosult hüvelykujjként a mellső végtaghoz tartozik. (Nem ez volt az utolsó alkalom, amikor egy módosult hüvelykujj karmot tévesen értelmeztek; a ''[[noasaurusNoasaurus]]'', a ''[[baryonyxBaryonyx]]'' és a ''[[megaraptorMegaraptor]]'' megnagyobbodott hüvelykujj karmát az 1980-as években a [[Dromaeosauridae|dromaeosauridákra]] jellemző lábkaromnak gondolták.)

A hüvelykujjat általában a ragadozókkal szembeni védekezésre szolgáló rövid tőrre emlékeztető fegyvernek tartják,<ref name=DBN04/><ref name=DBN85b/> amely [[mag]]ok és [[gyümölcs]]ök feltörésére<ref name=DBN04/> vagy más ''iguanodonokkalIguanodonokkal'' való harcra is alkalmas lehetett.<ref name=NM01/> Egy kutató szerint a tüskéhez egy [[méreg]]mirigy tartozott,<ref name=MT77>{{cite book|last=Tweedie|first=Michael W.F.|title=The World of the Dinosaurs|year=1977|publisher=Weidenfeld & Nicolson|location=London|isbn=0688032222|pages=143}}</ref> de ezt mások elutasították, mivel a tüske nem volt üreges,<ref name=NM01/> és nem volt rajta méreg elvezetésére alkalmas vájat sem.<ref name=DN98>{{cite web|author=Naish, D|title=Venomous & Septic Bites|url=http://dml.cmnh.org/1998Nov/msg00387.html|work=Dinosaur Mailing List|accessdate=20100318}}</ref>

Habár korábban csak egy egyszerű katasztrófa eredményeként értelmezték a bernissarti leleteket, egy újabb feltételezés alapján több esemény következményének tekinthetők. Ezen elmélet szerint az állatok pusztulásának legalább háromféle oka volt, és bár számos egyed geológiailag rövid időszakon (10-100 éven)<ref name=DBN87/> belül hullott el, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az ''iguanodonokIguanodonok'' csordában éltek.<ref name=DBN04/> Az egyik érv a csorda elmélettel szemben az, hogy nagyon kevés fiatal állat maradványát találták meg a lelőhelyen, ellentétben azzal, ami a napjainkban előforduló csordapusztulásoknál megfigyelhető. Valószínűbb hogy ezek a példányok az időszakonként ismétlődő áradások áldozataivá váltak, a tetemeik pedig egy tóban vagy egy mocsaras területen gyűltek össze.<ref name=DBN87/> A nehdeni lelet egyedei közt azonban nagyobb a korkülönbség, továbbá a fosszíliák között az ''Iguanodon bernissartensis'' mellett ''dollodonDollodon'' vagy ''mantellisaurusMantellisaurus'' maradványokat is találtak, melyek geográfiailag elszigetelődtek, így elképzelhető, hogy folyami átkelés során elpusztult csordatagok lehettek.<ref name=DBN87/> Más, igazoltan csordában élő dinoszauruszokkal (különösen a hadrosauridákkal és a [[Ceratopsia|ceratopsiákkal]]) ellentétben, nincs bizonyíték az ''iguanodonIguanodon'' [[nemi kétalakúság]]ára, vagyis arra, hogy az egyik nem észrevehetően eltér a másiktól. Egyszer felvetődött, hogy a bernissarti ''I.'' „mantelli” vagy ''I. atherfieldensis'' (''dollodonDollodon'' és ''mantellisaurusMantellisaurus'') egy nemhez tartoznak, feltehetően nőstények, mivel a nagyobb és robusztusabb egyedek valószínűleg ''I. bernissartensis'' hímek.<ref name=VB78>{{cite journal|last=van Beneden|first=P.J.|year=1878|title=Sur la découverte de reptiles fossiles gigantesques dans le charbonnage de Bernissart, près de Pruwelz.|journal=Bulletin de l'Institut Royal d'Histoire Naturelle de Belgique|volume=3|issue=1|pages=1–19}}</ref> Ezt az elméletet azonban manapság nem támogatják.<ref name=DBN85b/><ref name=DBN80/><ref name=GSP07/>

[[Fájl:Changing-image-of-Iguanodon.jpg|balra|bélyegkép|250px|Benjamin Waterhouse Hawkins ''Iguanodon'' szobrai, melyek a londoni Crystal Palace-ben tekinthetők meg és az ''iguanodonIguanodon'' modern modellje az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeumában]]

Mivel az ''iguanodonIguanodon'' egyike a legelsőként leírt dinoszaurusznemeknek, és a legjobban ismert dinoszauruszok közé tartozik, jól használható a tudósok és a nagyközönség dinoszauruszok iránti érdeklődésének felmérésére. Az 1825-ben készült leírása óta világszerte a populáris kultúra részévé vált.

*A [[viktoriánus kor]]ban a hüvelykujj-tüskéiket tévesen szarvaknak hitték, és [[Elefántfélék|elefántszerű]] négy lábon járó állatoknak képzelték őket. Az 1852-ben a londoni Crystal Palace-ben felállított két életnagyságú szobor volt az első kísérlet egy életnagyságú dinoszaurusz modellezésére, és bár hibás elgondoláson alapult, nagyban hozzájárult az ''iguanodonIguanodon'' népszerűségéhez.<ref>{{cite news|last=Smith|first=Dan|title=A site for saur eyes|journal=New Statesman|date=2001-02-26|url=http://www.newstatesman.com/200102260031|accessdate=20100318}}</ref>

*Végül, az 1960-as években<ref name=SGL00>{{cite book|last=Lucas|first=Spencer G.|title=Dinosaurs: The Textbook|location=Boston|publisher=McGraw-Hill|date=2000|pages=13|isbn=0-07-303642-0}}</ref> a dinoszauruszkutatásban bekövetkezett változások kapcsán napvilágot láttak a jelenleg elfogadott reprezentációk, amik gyorsabb, dinamikusabb állatokként jelenítik meg az ''iguanodontIguanodont'', amely képes négy lábról két lábra állni.

Az [[irodalom]]ban [[Arthur Conan Doyle]] 1912-es ''[[Az elveszett világ]]'' ''(The Lost World)'' című művében bukkant fel legelőször. [[Robert T. Bakker]] ''Raptor Red'' című (1995-ös) tudományos elképzeléseken alapuló regényében tűnt fel ismét, a ''[[utahraptorUtahraptor]]'' zsákmányállataként.

Számos [[film]]ben is megjelent. A [[Dínó (film)|Dínó]] című [[The Walt Disney Company|Disney]]-film főszereplője egy Aladar nevű ''iguanodonIguanodon'', akinek három társa szintén fontos szerepet tölt be. A hasonló című ''Dinosaur (Disney's Animal Kingdom)'' egy ''iguanodonIguanodon'' jelenkorba való [[időutazás]]áról szól. A ''[[tyrannosaurusTyrannosaurus]]'' és a ''[[stegosaurusStegosaurus]]'' mellett az ''iguanodonIguanodon'' volt a harmadik dinoszaurusznem, ami alapján a ''Godzilla'' című film szörnyét megalkották.<ref name=USAToday>{{cite news|last=Snider|first=Mike|coauthors=|title=Godzilla arouses atomic terror|work=USA Today|publisher=Gannett Corporation|date=2006-08-29|url=http://www.usatoday.com/life/movies/news/2006-08-28-godzilla-dvd_x.htm|accessdate=20100318}}</ref> Látható az ''[[Őslények országa]]'' ''(The Land Before Time)'' [[Animációs film|rajzfilmsorozat]] több részében is. A mozivásznon való megjelenések mellett, az ''iguanodonIguanodon'' többször is látható a [[BBC]] 1999-ben készült ''[[Dinoszauruszok, a Föld urai]]'' ''(Walking with Dinosaurs)'' című hatrészes [[dokumentumfilm]]-sorozatának negyedik részében, de a második részben is szerepel egy ''iguanodonszerűIguanodonszerű'' ornithopoda. Emellett felbukkan a [[Discovery Channel]] ''[[Dinoszauruszok bolygója]]'' című sorozatának egyik részében is.

A [[Naprendszer]] fő [[kisbolygóöv]]ében keringő, {{mp|1989 CB|3}} jelű kisbolygót, a nem tiszteletére nevezték át <!--no italics here-->9941 iguanodonraIguanodonra<!--no italics here-->.<ref>{{cite web|title=JPL Small-Body Database Browser: 9941 Iguanodon (1989 CB3)|publisher=NASA|url=http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=9941|accessdate=20100318}}</ref><ref name=Williams>{{cite web|author=Williams, Gareth|title=Minor Planet Names: Alphabetical List|publisher=Smithsonian Astrophysical Observatory|url=http://www.cfa.harvard.edu/iau/lists/MPNames.html|accessdate=20100318}}</ref>