„Orosz–török háború (1568–70)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) a infobox jav. AWB |
a Bot: következő módosítása: ru:Русско-турецкая война (1568—1570); kozmetikai változtatások |
||
9. sor:
|ok= A török nagyvezír egy [[Don]]t a [[Volga|Volgával]] összekötő csatornát akart kiépíteni, hogy kiterjessze a kelet-európai kánságok felé is hatalmát a birodalom
|területváltozások= Érvényben maradt a [[status quo]]
|támadó= [[
|védekező= [[
|parancsnok1= [[Szokoli Mehmed]] nagyvezír<br />Kaszim pasa<br />[[I. Devlet Girej]] krími kán
|parancsnok2= Serebjanov knyáz
|haderő1= 2000 [[szpáhi]]<br />15 000 [[janicsár]]<br />több ezer irreguláris vitéz<br />50 000 tatár
|haderő2= Kb. 15 000 fő
|veszteségek1=
24. sor:
Az oroszok a törökökkel lényegében a [[15. század]] vége óta harcban álltak. A [[Krími tatárok|krími tatár]] területek felől a törökök és a tatárok sokszor be-betörtek akár az ukrán, akár az orosz földekre. Effajta portyaháborúk még nálunk, [[Magyarország]]on is gyakoriak voltak.
[[I. Szulejmán|Nagy Szulejmán]] [[1566]]-ban ismét [[Bécs]] elfoglalására vezette hadait. [[Szigetvár]]t [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] vette ostrom alá, de az ostrom alatt meghalt, az országban kitört a járvány és noha Szigetvárt az oszmánok elfoglalták, a támadást le kellett állítani.<br />
Utódja [[II. Szelim]] folytatni kívánta a szulejmáni tervet. Nagyvezíre [[Szokoli Mehmed]] ([[1505]]-[[1579]]) viszont azt tervezte, hogy csatornát épít [[Don]]on és [[Volga|Volgán]], amellyel biztosítja [[Asztrahány]] elfoglalását, amit [[IV. Iván orosz cár|IV. (Rettegett) Iván]] seregei tartottak már egy ideje megszállva. Úgy gondolta, hogy az asztrahányi tatár területek megszerzésével még jobban megnövelheti a birodalom erejét és talán az is lehetővé válik, hogy további kelet-európai területek kerüljenek török uralom alá, de már Szulejmán is foglalkozott egy esetleges oroszországi hódítás gondolatával.
[[1568]]-ban egy nagyszámú török sereg szállt partra [[Azov (város)|
Asztrahányt kb. 15 ezer orosz védte a törökök támadásától, Serebjanov knyáz vezetésével. A védők megtartották a várat és egy alkalommal ki is törtek. A janicsárokat és a többi törököt szétkergették, s előretörtek a munkások területére, ahol a csatornát építették. Ott a tatárokat úgyszintén visszaverték és az ott dolgozó török munkásokat is elkergették.<br />
A természet is az oroszokat segítette: a viszontagságos időjárás nem kedvezett a csatorna építésének, ezért a vert török sereg hajóra szállt és hazaindult. A Fekete-tengeren viharba kerültek és a hajók elsüllyedtek.
Iván nem akart a törökökkel háborút, ezért [[1570]]-ben küldöttei aláírták a [[Konstantinápolyi béke (1570)|konstantinápolyi békét]], melyben az oszmán szultán letett a Don-Volga csatorna megépítéséről. A balszerencsés hadjáratban részt vett krími kán, Devlet folytatta viszont a háborút az oroszok ellen, amelyben török segédcsapatok is közreműködtek. A tatár-török sereg [[Moszkva]] ellen vonult [[1572]]-ben, de a [[Mologyi csata|mologyi csatában]] katasztrofális vereséget szenvedtek az orosz hadaktól. A véres ütközetből alig ötezer török és tatár menekült ki.
== Külső hivatkozások ==
* {{EmbK|7}}
* Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona ISBN
{{Portál|Törökország|-}}
46. sor:
[[nl:Russisch-Turkse Oorlog (1569-1570)]]
[[no:Den russisk-tyrkiske krig (1568-1570)]]
[[ru:Русско-турецкая война (1568—1570)]]
[[sl:Rusko-turška vojna (1568–1570)]]
[[sv:Rysk-turkiska kriget 1568-1570]]
| |||