„Golgota” változatai közötti eltérés

a
korr, form, elirasok jav.
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (korr, form, elirasok jav.)
[[Fájl:Munkácsy Golgota.JPG|right|thumb|220px|[[Munkácsy Mihály]]: Golgota, [[1884]]. ]]
[[File:Kazimierz Dolny 045.jpg|right|220px|thumb|Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország)]]
 
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el.
 
== Elhelyezkedése ==
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a [[Jézus]] keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a [[Jaffá]]-t [[Askelon]]-nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
 
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a [[Jézus]] keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a [[Jaffá]]-t [[Askelon]]-nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
 
== Utóélete ==
[[Hadrianus]] császár i. sz. [[135]]-ben [[Zeusz|Iuppiter]] tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. [[IV. század]] táján [[Szent Ilona császárné]] építtette fel a mai [[Szentsír-bazíliká]]tbazilikát azon a helyen. Ma [[Jeruzsálem]] óvárosának keresztény negyedében található meg.
 
[[Hadrianus]] császár i. sz. [[135]]-ben [[Zeusz|Iuppiter]] tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. [[IV. század]] táján [[Szent Ilona császárné]] építtette fel a mai [[Szentsír-bazíliká]]t azon a helyen. Ma [[Jeruzsálem]] óvárosának keresztény negyedében található meg.
 
[[Kategória:Izrael]]