„Határfelület-repülőgép” változatai közötti eltérés

Skandináviában nem sokkal a második világháború előtt kis számban építettek kísérleti járműveket. A 60-as években a technológia fejlődése nagy részben az orosz Rosztyiszlav Alekszejev és a német Alexander Lippisch hozzájárulásának köszönhető. Ők egymástól függetlenül nagyon különböző megoldásokkal dolgoztak a GEV-technológia fejlesztésén. Alekszejev eredetileg hajógépész mérnök, míg Lippisch eredetileg repülőgépész mérnök volt. Alekszejev és Lippisch hatása még mindig észrevehető a legtöbb ma látható GEV járművön.

 

A Central Hydrofoil Design Bureau (CHDB, Központi Szárnyashajó Tervezés Iroda) Alexeev vezetésével a légpárnás hajók fejlesztésének központja volt Oroszországban. Hamarosan felismerték a katonai jelentőségét egy ilyen hajónak, és Alexeev támogatást és pénzügyi hozzájárulást fogadott el Nikita Khrushchev szovjet vezetőtől. Ez a ''Kaszpi Tengeri Szörny'', az 55 tonnás ekranoplan kifejlesztéséhez vezetett. Ez előtt néhány ember vezette és távirányítású prototípust építettek, amelyek 8 tonna elmozdítására voltak képesek.