„Szakszervezet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ar, da, id, simple, zh-yue
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ru:Профессиональный союз; kozmetikai változtatások
1. sor:
{{fő|Társadalmi szervezet}}
[[KépFájl:UnisonStrikeRallyOxford20060328 KaihsuTai.jpg|bélyegkép|jobbra|290px|A [[UNISON]] szakszervezet tüntetése [[Oxford]]ban [[2006]]. [[március 28.|március 28-án]].]]
A '''szakszervezet''' a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.
 
A szakszervezetek a munkaadókkal a munkaerőpiaci feltételekről, többek közt a [[munkabér|bérekrbérekről]]ől tárgyalnak, illetve ha szükségét látják, nyomásgyakorló akciókat ([[sztrájk]], [[tüntetés]]) szerveznek. A tárgyalások vonatkozhatnak a bérekre, a munkahelyi szabályokra, a panaszeljárásokra, a felvételt, elbocsátást, előléptetést övező szabályokra, a munkahelyi kedvezményekre, biztonsági előírásokra stb. A tárgyalások eredményeit az adott szakszervezet tagjai (gyakran az ágazatban dolgozó más munkavállók is) és a munkaadók kötelezőnek szokták tekinteni.
 
Szakszervezethez gyakran munkanélküliek, tanulók és nyugdíjasok is csatlakoznak.
 
== Jellemzői ==
* Önkéntesen létrehozott,
* [[Érdekszövetség önkormányzata|önkormányzattal]] rendelkező szervezet,
14. sor:
* céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
 
== A szakszervezetek típusai a tagságának köre alapján ==
A szakszervezetek a munkavállalók szervezetei, de nem minden munkavállalót egy egységes szervezetbe átfogó szervezetek. Tipikusan, minden egyes szakszervezet a munkavállalók csak egy meghatározott körét fogadja be tagjai közé, kívánja szervezni és képviselni. A szakszervezetek típusai a tagságának köre alapján:
* szakmai alapon szerveződő,
37. sor:
Kollektív szerződés útján a munkáltatóval a munkavállalás feltételeinek közös szabályozása.
A szakszervezetek céljaik elérése érdekében még az alábbi eszközöket alkalmazzák:
* Részvétel háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fórumok munkájában, ahol a munkavállalók képviseletében a szakszervezet tárgyal az állam és a munkáltatók képviselőivel a munka világát és a munkavállalók szociális helyzetét érintő kérdésekről.Munkáltatóval és az állammal való tárgyalás a munkavállalók közös érdekeinek képviseletében.
* Segélyek és juttatások biztosítása a szakszervezeti tagoknak. Amikor még nem létezett társadalombiztosítás, a szakszervezetek a befizetett tagdíjakból betegségi és munkanélküli segélyt adtak tagjaiknak. Mára a segélyezés szerepe visszaszorult, s a szakszervezetek csak kisebb szociális segélyeket adnak tagjaiknak.
* Ugyanakkor jelentősen nőtt napjainkban a munkajogi segítségnyújtás szerepe vitás helyzetekben a munkavállalóknak a munkáltatóval szemben.
* A vállalat vezetésében való részvétel.
* Közreműködés egyéni és csoportos problémák, vitás helyzetek megoldásában.
* [[Nyomásgyakorlás]] az a végső eszköz, amikor a szakszervezet tárgyalásokkal már nem tud eredményt elérni, s ezért sztrájkot szervez, tüntetésre hív fel vagy egyéb olyan módon nyilvánosan lép fel a munkavállalók érdekében, ami kárt okozhat a munkáltatónak vagy éppen az államnak. A nyomásgyakorlással kényszeríti ki a szakszervezet, hogy a munkáltató vagy éppen az állam a munkavállalók számára kedvező döntést hozzon.
* Politikai szerepvállalás. A szakszervezetek politikai szereplőként is felléphetnek, annak érdekében, hogy a munkavállalók számára kedvező törvényalkotást és/vagy kormányzati politikát érjenek el. Ennek érdekében önállóan is felléphetnek, vagy követeléseikkel egyetértő politikai pártokkal lazább vagy szorosabb együttműködést alakíthatnak ki és szövetséget köthetnek.
 
 
49. sor:
[[Fájl:1912 Lawrence Textile Strike 1.jpg|thumb|right|260px|Fegyveres milicisták veszik körbe a békés demonstrálókat az [[1912]]-es [[massachusetts]]i [[Lawrence textilsztrájk]] során.]]
 
== A szakszervezetek története ==
{{csonk-szakasz}}
A szakszervezetek gyökerei a [[18. század]]ba nyúlnak vissza, amikor az ipar gyors növekedése parasztok, nők, gyermekek és bevándorlók tömegeit tette munkássá, új társadalmi szerepeket és viszonyokat kialakítva. A képzett és képzetlen munkások már a kezdetektől spontán módon szervezkedtek érdekeik védelmére és ez volt a szakszervezetei mozgalom kezdete.<ref>Webb, Sidney; Webb, Beatrice (1920). History of Trade Unionism. Longmans and Co. London. ch. I </ref>
55. sor:
A szakszervezeteket gyakran tekintik a középkori európai [[céh]]ek örököseinek is, de ez a kapcsolat vitatott.<ref>[http://www.marxists.org/archive/kautsky/1901/04/unions.htm Karl Kautsky Trades Unions and Socialism] International Socialist Review, Vol.1 No.10, April 1901.</ref> A céhek azért alakultak, hogy adott helyen megélhetést biztosítsanak egy adott mesterség űzőinek, szabályozva annak menetét, hogyan lehet valaki inasból segéd, majd mester vagy nagymester a szakmában. Egy szakszervezet is lehet egy mesterség űzőinek egyesülése, de egy cég vagy gazdasági ágazat munkavállalóinak összességét is összefoghatja. Mióta [[Sidney Webb]] és [[Btearice Webb]] [[1894]]-ben kiadták ''A szakszervezeti mozgalom története'' ([[Angol nyelv|angolul]] ''History of Trade Unionism'') című műveket, az uralkodó történeti definíció szerint a szakszervezet ''„bérkeresők folytonos egyesülése, amelynek célja hogy fenntartsák vagy javítsák alkalmazásuk feltételeit”''. Ettől a modern meghatározások sem térnek el lényegesen, mint például az [[Ausztrál Statisztikai Hivatal]]é: ''„túlnyomórészt alkalmazottakkból álló szervezet, amelynek fő tevékenységéhez hozzátartozik, hogy tagjai számára tárgyaljon fizetésükről és alkalmazásuk feltételeiről”''.
 
== Gyakorlatban ==
* A világban a szakszervezeteknek három évszázados történetük folyamán jogaikat és felelősségüket tekintve számos formája alakult ki. Léteznek olyan helyek, illetve ágazatok, amelyekben a szakszervezetek viszonylag gyengék, de előfordul az is, hogy egyes szakszervezetek exkluzív jogokat karcolnak ki maguknak, például azt, hogy bizonyos munkahelyeken csak szakszervezeti tagok dolgozhassanak, a munkaadó ne alkalmazhassa más szakszervezetek tagjait stb.
* Spanyolországban a két jelentős szakszervezet közül a CCOO a kommunista párttal volt szövetséges, az UGT pedig a szocialista szakszervezeti mozgalom volt.
* Politikai megosztottságot találhatunk Franciaországban és Olaszországban, ahol a 1946-47 fordulóján vált szét a korábban egységes szakszervezeti mozgalom kommunista és mérsékelt politikát folytató, a demokratikus rendet támogató szocialista és keresztényszocialista szakszervezetekre.
* Belgiumban és Hollandiában kereszténydemokrata-szociáldemokrata politikai irányultság mellett vált ketté a szakszervezeti mozgalom.
* Azokban a volt szocialista országokban, ahol kialakult alulról szereződő szakszervezeti mozgalom a rendszerváltás éveiben, szintén kialakult a szakszervezeti mozgalom politikai megosztottsága, mégpedig a szocialista múlthoz való viszony, mint elhatároló tényező körül.
** Lengyelországban a [[Szolidaritás Független Szakszervezet]] és a volt kommunista szakszervezeti szövetség utódszervezete az OPZZ
** Magyarországon a Liga és Munkástanácsok az egyik oldalon, a SZOT utódszervezetei a másik oldalon állnak.
* Ipari munkások és az állami alkalmazottak külön-külön szakszervezeti szövetségekbe tömörülnek például a skandináv országokban és Magyarországon.
* Spanyolországban, például Baszkföldön van regionális (egyben nemzetiségi) alapon szerveződő szakszervezet.
* Magyarországi szabályozás az [[1992]]-ben elfogadott [[Munka Törvénykönyve]], az 1992. évi XXII. törvény meghatározása szerint szakszervezeten a munkavállalók minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet működésére az egyesülési törvény irányadó. E szerint, a munkavállalók önkéntesen alapíthatják meg. Egy szakszervezet megalapításához minimum 10 fő szükséges. A szakszervezet alakuló ülésen elfogadott alapszabály szerint köteles működni. Ugyan a szakszervezetek elsősorban a munkavállalók érdekvédelmi szervezete, tagjaik között lehetnek tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek. A szakszervezet alapszabálya határozza meg, hogy kik lehetnek a szakszervezet tagjai.
 
== Lásd még ==
* [[Autonóm Szakszervezetek Szövetsége]]
* [[Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete]]
* [[Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége]]
* [[Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete]]
* [[Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége]]
* [[Pedagógusok Szakszervezete]]
* [[Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete]]
* [[Szolidaritás Független Szakszervezet]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
* [http://szakszervezet.lap.hu/ Szakszervezet.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{Commons|Trade unions}}
 
108. sor:
[[pl:Związek zawodowy]]
[[ro:Sindicat]]
[[ru:Профессиональный союз]]
[[ru:Профессиональные союзы]]
[[simple:Trade union]]
[[sk:Odbory]]