„T–20 Komszomolec” változatai közötti eltérés

| hatótávolság=250 km

}}

A '''T–20 Komszomolec''' [[Szovjetunió|szovjet]] páncélozott, felfegyverzett lánctalpas tüzérségi vontató, melyet az 1930-as évek második felében fejlesztettek ki a [[moszkva]]i ''37. számú Ordzsonikidze gyárban.'' A jármű a [[T–38]] kétéltű harckocsi alvázán alapult. 1937–1941 között gyártották őket a 37. sz. gyárban, valamint a [[Sztálingrádi Traktorgyár]]ban (SZTZ) és a [[Gorkiji Autógyár]]ban (GAZ). Összesen 7780 darab T–20 készült, többféle motorral és kialakításban.

 

 

==Műszaki jellemzői==

A páncéltestet 7–10 mm-es lemezekből alakították ki, melyek biztos védelmet nyújtottak a puskalőszerek és a kisebb repeszek ellen. A vezetőfülke jobb oldalán foglalt helyet a jármű parancsnoka, önvédelmi célból az ülése elé egy 7,62 mm-es DT géppuskát építettek be. A vezető és a parancsnok számára egy-egy búvónyílás volt a vezetőfülke tetőlemezém. A vezető előtt nyithat páncéllemezzel védett ablakot alakítottak ki. a Páncéllemez zárt állapotában a vezető prizmán keresztül tájékozódhatott. A vezetőfülke mögött helyezkedett el a motortér, melyhez a felül elhelyezett szerelőnyíláson keresztül lehetett hozzáférni. A motortér tetejére, egymással hátnak két darab háromszemélyes padot alakítottak ki, ahol a vontatott löveg kezelőszemélyzete foglalhatott helyet. Az ülések háttámlájának elforgatásával kisméretű teherteret lehetett kialakítani. Az ülések fölé rossz idő esetén ponyvából készült, ablakokkal ellátott sátras fülkét lehetett szerelni.