„A tiszta ész kritikája” változatai közötti eltérés

Kant ezután az analitikus és a szintetikus ítéletek különbségéről beszél. Az ítélet ebben az összefüggésben mindenféle állítást jelent, ahol valamiről mondunk, állítunk valamit, filozófiai szaknyelven megfogalmazva ugyanezt: egy szubjektumhoz egy predikátumot rendelünk. Analitikus ítélet az, amikor a predikátum benne foglaltatik aza szubjektumban, vagyis a szubjektum és a predikátum kapcsolatát azonosságként gondoljuk el, ezt más kifejezéssel magyarázó ítéletnek is nevezi Kant. Ha pl. azt mondom, „minden test kiterjedt”, ez analitikus ítélet, hiszen a test fogalmában a kiterjedés eleve benne rejlik. Az ítélet létrehozásához tulajdonképpen elegendő magát a fogalmat felbontani. A szintetikus ítéletek esetében viszont a predikátum külsőleg adódik hozzá a szubjektumhoz, pl. a „minden test súlyos” állítás esetében. Ezt más szóval gyarapító ítéletnek is lehet nevezni.