„Nemi érettség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: kisebb formai javítások |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A legtöbb [[többsejtű]] élőlény képtelen szaporodni a születése (vagy csírázása) idején, és [[faj]]tól függően napokba, hetekbe vagy évekbe telik, amíg a teste képessé válik erre a folyamatra. Bizonyos körülmények azonban képessé tehetik a szervezetet a nemi érettség elérésére. E körülmények lehetnek külsők, például a szárazság, vagy belsők, mint a testzsír aránya (e belső körülmények azonban nem tévesztendők össze a nemi érettséget közvetlenül okozó [[hormon]]okkal).
A nemi érettség a szaporítószervek kifejlődésével és a szaporodásra szolgáló sejtek, az úgynevezett gemetek termelésének megkezdődésével érkezik el. Együtt járhat a növekedés felgyorsulásával vagy más, az élőlény kifejletlen és kifejlett formáját megkülönböztető fizikai változások megjelenésével. Ezek az úgynevezett [[másodlagos nemi jelleg]]ek gyakran a [[nemi dimorfizmus]] növekedését jelzik. Például a pubertáskor előtt az emberi gyermekek mellkasa lapos, de a felnőtt nők [[mell|emlő]]vel rendelkeznek, ami a férfiaknál hiányzik.
A nemi érettség elérése után egyes élőlények terméketlenné válhatnak, illetve [[biológiai nem|nemet]] válthatnak. Bizonyos élőlények [[hermafrodita (biológia)|hermafroditák]], és esetenként nem képesek életképes utódok létrehozására. Habár a nemi érettség sok élőlénynél erősen korfüggő, több más tényező is szerepet játszik a kialakulásában, és lehetséges, hogy a felnőtt jellegzetességek többsége vagy összessége anélkül is megjelenik, hogy a nemi érettség bekövetkezne. Ezzel ellentétben a kifejletlen külsejű egyed is képessé válhat a reprodukcióra (lásd [[progenezis]]).
| |||