'''I.Móric''' (1521 - 1553) Szászszász herceg majd választófejedelem.
==Szász hercegként==
A szász uralkodóház albertini ágának leszármazottja. A Reformáció[[reformáció]] idején lett [[Szászország]] hercege. Bár protestáns volt, cselekedeteit azonban inkább politikai, mint vallási érdekek vezették. Szövetséget kötött [[V. Károly]] német császárral, el árulta a korábbi szövetségeseit, unokatestvére I. János Frigyes címéért és birtokaiért cserébe. Ígéretéhez híven V. Károllyal együtt harcolt a schmalkaldeni háborúban és az 1647-es mülhbergi csata után megkapta a választófejedelmi címet és az ernestini Szászország egy részét.
==A Szász választófejedelem==
A Protestánsokprotestánsok egyik vezére és egyben saját apósa, Hesseni Fülöp és I. János Frigyes is a császár fogságába került. Mivel a német császár méltatlanul bánt foglyaival, így Móric hamar szembefordult volt megbízójával. Ezért a Magdeburg ellen felállított hadat saját cséljairacéljaira használta fel és 1551-ben szövetséget kötött az akkori francia királlyal [[II. Henrik francia király|II. Henrikkel]]. Ezt követő háborúban móricMóric kis híján innsbruckban[[Innsbruck]]ban majdnem elfogta V. Károlyt. Ez után kényszerítette a német császárt, hogy bocsássa szabadlábra a két foglyot és 1552-ben kösse meg a Protestánsokprotestánsok és a Katolikusokkatolikusok közti Passauipassaui békét. 1553-ban Móric egy kisebb csatában halálos sebet kapott és életét vesztette.
==Források==
*'''Bánosi György - Veresegyházi Béla:''' Diák ki kicsoda, ''Külföldi uralkodók''
