„Kővárvidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Az [[ugaroló gazdálkodás]]sal 1848 és 1864 között hagytak föl. Nagyon sok birtokos bérbeadta földjét. A középbirtokokra is jellemző volt a monokultúrás kukoricatermesztés. Valódi ipar a bányahelyek kohászatának kivételével nem folyt. Ipari jellegű tevékenységei közül számottevő volt a mészégetés, a pálinkafőzés és a szilvaaszalás. Ezek termékeit, a mezőgazdaság terményeivel együtt túlnyomórészt [[Nagybánya|Nagybányára]], [[Szatmárnémeti|Szatmárra]], [[Debrecen]]be és [[Budapest]]re vitték, míg [[Erdély|Erdéllyel]] nem folytatott jelentős kereskedelmet.
1840-ben 45 345 lakosából, [[Fényes Elek]] szerint 40 517 (89,4%) volt román, 3511 (7,7%) magyar és 1317 (2,9%) német anyanyelvű.
== Források ==
| |||