„Seigniorage” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tatarozás vége |
|||
11. sor:
== Tartalékelhelyezésből származó seigniorage ==
A központi bankok másik funkciója az, hogy elősegítsék a bankrendszer biztonságát. Ebből a célból a központi bankok jogosultak előírni, hogy a kereskedelmi bankok a központi banknál tartalékokat (pénzt vagy állampapírokat) helyezzenek letétbe. A tartalék mérete függ az egyes pénzintézetek kihelyezéseinek mértékétől és attól, hogy az adott pénzintézetek kihelyezései mennyire kockázatosak. A jegybanknál elhelyezett tartalékok után a jegybank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy ha fizet is, kevesebbet, mint amekkora kamatot a jegybank az általa nyújtott hitelekért felszámít. A különbségből származó kamatjövedelem a ''központi bank tartalékelhelyezésből származó seigniorage-jövedelme'': a központi bank, felhasználva azt a privilégiumát, hogy előírhatja a pénzintézetek számára a tartalékelhelyezést, kamatjövedelemhez jut. Ehhez a jövedelmhez kapcsolódnak banküzemi költségek; az ezek levonása után megmaradó haszon a ''jegybank tartalékelhelyezésből származó korrigált seigniorage-jövedelme''.
Tájékoztatásul: 2003-ban a Magyar Nemzeti Bank tartalékelhelyezésből származó seigniorage-jövedelme 103,7 milliárd forint volt, ennek banküzemi kölsége 10,7 milliárd forint volt, így a kettő különbségeként a jegybank 93 milliárd forint tartalékelhelyezésből származó korrigált seigniorage-jövedelemre tett szert. A kétféle korrigált seigniorage-jövedelem együttes összege 2003-ban 104,6 milliárd forint volt.<ref name="mnb"/>
==A név eredete, kiejtése==
|