„Sisman Dorottya bosnyák királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
helyesírás
Peadar (vitalap | szerkesztései)
helye-sírás
2. sor:
 
==Élete==
[[Iván Szracimir bolgár cár]] és [[Baszarab Anna bolgár cárné|Baszarab Anna]] havasalföldi úrnő lánya. [[1365]] tavaszán [[I. Lajos magyar király]] hadjáratotthadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen, elfoglalta a székhelyét, Vidint, melyet ''Bodonyi Bánság'' néven a magyar koronához csatolt, felvette a bolgár király címet, és Iván Szracimirt és családját túszként birodalmába küldte. A [[horvátország]]i Gumnik várába, a [[Csázma]] melletti [[Bosiljevo]] környékére száműzte a bolgár cárt, ahol uralkodói rangjához méltó ellátásban részesült. Nagy Lajos egyik [[1369]]. [[augusztus 29]]-én kelt leveléből derül fény arra, hogy a bolgár uralkodónak ekkoriban két lánya volt, akik közül csak az egyik ismert név szerint, és e levélben Dorottyának nevezik.<ref>„»... quod duas filias suas idem imperator...«”,...és ugyanez a cár a két lányát... (latin), lásd Bozsilov (1985: 206).</ref> Ugyanekkor [[1369]]-ben I. Lajos hűségeskü ellenében hűbérként visszadta Iván Szracimirnak a [[Vidini Királyság]]ot, lányait azonban a magyar királyi udvarban [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] anyakirályné felügyelete alá helyezte, majd pedig Dorottya bolgár hercegnőt [[1374]]/[[1376|76]] körül összeházasította második feleségének, [[Kotromanić Erzsébet magyar királyné|Kotromanić Erzsébetnek]] az unokatestvérével, [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák bánnal]], aki [[1377]]-től felvette a ''Bosznia királya'' címet.
 
Egy [[1378]]. [[április 10]]-én oklevél név szerint megemlíti Dorottya királynét anyósával [[Šubić Ilona|Šubić Ilonával]] együtt: „»Kyra Dorottya királyné asszony«-nak mondatik, melyben Tvrtkonak édes anyja még mint »Kyra Ilona asszony Isten adta anya-királyné« előfordul.<ref>[[Horvát nyelv|Horvátul]] így hangzik: „»bogo darovannojo mi krajevistva mi materiio, gospočmi kyra Elenómi, i si gospočmi kyra Dorothičmi«.”, lásd Wertner (1891: 220).</ref>