„Alan Jones” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
===A Formula–1-ben===
Stiller vásárolt Jones-nak egy régi Hesketh-Ford
[[1975-ös Formula–1 Spanyol Nagydíj|1975-ös Spanyol Nagydíjon]] debütált a
A következő Nagydíjon Stiller csapata már nem indult el, Alan a Hill-Ford csapathoz igazolt, mivel azok versenyzője Spanyolországban megsérült. A Német Nagydíjon indult a Hill színeiben, s ez utóbbi versenyen megszerezte pályafutása első két pontját is egy ötödik hellyel. Ekkor visszatért Stommelen, Jones pedig a [[Forma-5000]]-ben folytatta az évet.
34. sor:
1976 végén szakított a Surtees-zel és úgy döntött, hogy 1977-ben Amerikában fog versenyezni a hong-kongi Teddy Yip Forma-5000-es csapatában valamint USAC versenyeken vesz részt.
Amikor a Forma-1-es Shadow-Ford csapat pilótája, [[Tom Pryce]] halálos balesetet szenvedett Dél-Afrikában, a csapat ekkor felvette a kapcsolatot Jones-szal és visszahívta a
Alan [[F1 1977|1977]]-es bajnokságba csak a negyedik versenyen kapcsolódott be. Monacóban hatodik lett, Belgiumban ötödik. Az esős Osztrák Nagydíjon élete első Forma–1-es győzelmét ünnepelhette. Ez volt csapatának egyetlen futamgyőzelme is. A verseny után Jones teljesítményére természetesen többen felfigyeltek, köztük az új [[WilliamsF1|Williams]] csapat, amely le is szerződtette őt 1978-ra. Az év végefelé szerzett még egy második helyet az Olasz Nagydíjon, az utolsó két versenyen pedig ötödik lett. 22 ponttal a hetedik lett a világbajnokságban.
[[Fájl:Williams FW07C, Peter Sowerby, GB (17.06.2007).jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Jones 1981-es Williamse]]
[[F1 1978|1978]]-ban új fejezet kezdődött Jones pályafutásában a Williams-Fordnál. 1978-ban Frank Williams csapata még csupán egy volt a kor sok középszerű alakulata között. 1978-ban a csapat még csak egy versenyzőt, Alan Jonest indította. Három versenyen szerzett pontot, köztük Watkins Glenben Alan második lett. Dél-Afrikában negyedik lett. Összességében Jones 11 ponttal a tizenegyedik helyen végzett holtversenyben [[Riccardo Patrese|Riccardo Patresével]] ([[Arrows]]-Ford).
46 ⟶ 47 sor:
Jones rögtön megnyerte az év első futamát Argentínában. A szezon során ötször nyert futamot. Minden befejezett versenyén dobogós lett a Holland Nagydíjat kivéve. Az utolsó két futamon Kanadában és Watkins Glenben is diadalmaskodott és ezzel a világbajnoki címet is megszerezte, amely egyben a Williams első világbajnoki címe is volt. Összesen 71 pontot szerzett, amiből 67 [[Formula–1-es pontozási rendszer|számított]] az év végén. Legközelebbi vetélytársa, [[Nelson Piquet]] 54 pontot és három győzelmet szerzett. Csapattársa, Reutemann a harmadik helyen végzett 49 ponttal egy futamgyőzelemmel.
[[Fájl:
[[F1 1981|1981]]-ben a Williams továbbra is az egyik legjobb autóval rendelkezett, de az megbízhatóság és a két versenyző közötti feszültség miatt Jones csak a harmadik lett egyéni bajnokságban 46 ponttal. Csapattársa, Reutemann a második lett. A Williams csapat azonban megszerezte második konstruktőri világbajnoki címét. A világbajnok Nelson Piquet lett a [[Brabham]]mel.
Alan ekkor úgy döntött, hogy abbahgyja a versenyzést, de [[F1 1983|1983]]-ban egy verseny erejéig visszatért az [[Arrows]]-Ford színeiben Watkins Glenben, ahol nem fejezte be a versenyt.
[[F1 1984|1984]]-et kihagyta, majd ismét visszatért [[F1 1985|1985]]-ben egy Lolával négy versenyen vett részt, de nem ért célba egyiken sem. [[F1 1986|1986]]-ban is ugyanannál a csapatnál folytatta folytatta a teljes szezonban. Csak öt alkalommal ért célba, ezek közül Zeltwegben negyedik lett, Monzában pedig hatodik. 4 pontjával tizenkettedik lett a világbajnokságban, majd végérvényesen visszavonult a Formula–1-ből.
===A Formula–1 után===
| |||