Alan Jones

ausztrál autóversenyző

Alan Stanley Jones (Melbourne, 1946. november 2. –) ausztrál autóversenyző, az 1980-as Formula–1 világbajnokság győztese.

Alan Jones
Életrajzi adatai
Született1946. november 2. (77 éves)
Melbourne
Nemzetisége ausztrál ausztrál
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei 19751981, 1983, 19851986
Csapata Hesketh, Embassy Hill, Surtees, Shadow, Williams, Arrows, Haas Lola
Nagydíjak száma 117 (116 rajt)
Világbajnoki címek 1 (1980)
Győzelmek 12
Dobogós helyezések 24
Első rajtkockák 6
Leggyorsabb körök 13
Első nagydíj Spanyolország 1975-ös spanyol nagydíj
Első győzelem Ausztria 1977-es osztrák nagydíj
Legutolsó győzelem USA 1981-es Las Vegas-i nagydíj
Legutolsó nagydíj Ausztrália 1986-os ausztrál nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Alan Jones témájú médiaállományokat.

Pályafutása szerkesztés

A Formula–1 előtt szerkesztés

Alan Jones 1946. november 2-án született az ausztráliai Melbourne-ben. Édesapja Stan Jones, hazája ismert autóversenyzője volt, így fia is hamar érdeklődni kezdett a motorsport iránt. Korán elkezdett gokartozni, és miután befejezte tanulmányait, apja autókereskedésében dolgozott, közben pedig egy Minivel versenyzett. Később Stan vásárolt egy kiöregedett Coopert, s Alan ekkor már ezzel járt versenyekre.

1967-ben Jones úgy döntött, hogy Európába megy, hogy felfigyeljenek rá a Formula–1-es csapatfőnökök. Akkori angliai útja, illetve versenyzése nem volt túl sikeres, de 1968-ban újra visszament. Négy évig gyakorlatilag különösebb sikerek nélkül versenyezgetett Angliában, mígnem aztán 1973-ban kapott egy GRD Formula–3-as autót maga alá. Hirtelen elkezdett jó eredményeket szerzett, s ekkor felfigyelt rá, Harry Stiller, akinek meggyőződésévé vált, hogy szép jövő várhat Jones-ra, ha megkapja a megfelelő támogatást. 1974-re finanszírozott neki egy teljes évadot a brit Forma–Atlantic-ban, ahol Alan több versenyt is nyert és az egyik élversenyző lett.

A Formula–1-ben szerkesztés

Stiller vásárolt Jones-nak egy régi Hesketh-Ford Formula–1-es autót, amivel a pilóta elindulhatott 1975 néhány versenyén a világbajnokságban. Jones az 1975-ös spanyol nagydíjon debütált a Formula–1-ben, de kiesett, ahogy a következő kettőn is. Svédországban utoljára állt rajthoz a Stiller-féle csapat, s Alan először ért célba pályafutása során, de nem szerzett pontot.

A következő Nagydíjon Stiller csapata már nem indult el, Alan a Hill-Ford csapathoz igazolt, mivel azok versenyzője Spanyolországban megsérült. A német nagydíjon indult a Hill színeiben, s ez utóbbi versenyen megszerezte pályafutása első két pontját is egy ötödik hellyel. Ekkor visszatért Stommelen, Jones pedig a Forma-5000-ben folytatta az évet. A Hill csapat tulajdonosa, Graham Hill a tél során repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette és ezzel megszűnt az istálló is. Ekkor sietett segítségére egy másik volt világbajnok, John Surtees, aki már szintén csapattulajdonos volt. Jones 1976 harmadik versenyétől kapcsolódott be a világbajnokságba a Surtees-Forddal. Zolderben és Brands Hatch-ben ötödik, majd az utolsó japán nagydíjon negyedik lett. 7 pontjával végül tizennegyedik lett a világbajnokságban a brazil José Carlos Pace-val holtversenyben. Csapattársai egyetlen pontot sem szereztek.

1976 végén szakított a Surtees-zel és úgy döntött, hogy 1977-ben Amerikában fog versenyezni a hongkongi Teddy Yip Forma-5000-es csapatában valamint USAC versenyeken vesz részt. Amikor a Formula–1-es Shadow-Ford csapat pilótája, Tom Pryce halálos balesetet szenvedett Dél-Afrikában, a csapat ekkor felvette a kapcsolatot Jones-szal és visszahívta a Formula–1-be.

Alan 1977-es világbajnokságba csak a negyedik versenyen kapcsolódott be. Monacóban hatodik lett, Belgiumban ötödik. Az esős osztrák nagydíjon élete első Formula–1-es győzelmét ünnepelhette. Ez volt csapatának egyetlen futamgyőzelme is. A verseny után Jones teljesítményére természetesen többen felfigyeltek, köztük az új Williams csapat, amely le is szerződtette őt 1978-ra. Az év vége felé szerzett még egy második helyet az olasz nagydíjon, az utolsó két versenyen pedig ötödik lett. 22 ponttal a hetedik lett a világbajnokságban.

 
Jones 1981-es Williamse

1978-ban új fejezet kezdődött Jones pályafutásában a Williams-Fordnál. 1978-ban Frank Williams csapata még csupán egy volt a kor sok középszerű alakulata között. 1978-ban a csapat még csak egy versenyzőt, Alan Jonest indította. Három versenyen szerzett pontot, köztük Watkins Glenben Alan második lett. Dél-Afrikában negyedik lett. Összességében Jones 11 ponttal a tizenegyedik helyen végzett holtversenyben Riccardo Patresével (Arrows-Ford). Jones 1978-ban az amerikai CanAm sorozatban is elindult, és bajnok lett a Jim Hall Lola csapattal.

1979 közepén Patrick Head elkészítette az FW07-es versenygépet, ami remek autónak bizonyult. Jones csapattársat kapott a svájci Clay Regazzoni személyében. Az év elején még a tavalyi FW06-ost használták, ami hasonlóan nem volt olyan versenyképes. Jones Long Beach-en harmadik lett az FW06-tal. Silverstone-ban mutatták be az új FW07-est, amely a mezőny legjobb autójának bizonyult. Először Regazzoni profitált ebből, hiszen ő aratta vele az első győzelmet Silverstone-ban. Alan a futamon az első helyről kiesett, de ezután sorozatban három győzelmet aratott a Német, az Osztrák és a holland nagydíjon. Monzában nem szerzett pontot, de a következő kanadai nagydíjat ismét megnyerte. Az utolsó futamon, Watkins Glenben kiesett. Jones 40 ponttal harmadik lett a két Ferrari-pilóta, Jody Scheckter és Gilles Villeneuve mögött, mivel a Williams autója az első félévben még gyenge volt.

1980-ra Jones mellé új csapattárs került, a szintén jó versenyző argentin Carlos Reutemann. Az év során ez csapaton belüli rivalizálást és konfliktusokat is okozott.

Jones rögtön megnyerte az év első futamát Argentínában. A szezon során ötször nyert futamot. Minden befejezett versenyén dobogós lett a holland nagydíjat kivéve. Az utolsó két futamon Kanadában és Watkins Glenben is diadalmaskodott és ezzel a világbajnoki címet is megszerezte, amely egyben a Williams első világbajnoki címe is volt. Összesen 71 pontot szerzett, amiből 67 számított az év végén. Legközelebbi vetélytársa, Nelson Piquet 54 pontot és három győzelmet szerzett. Csapattársa, Reutemann a harmadik helyen végzett 49 ponttal egy futamgyőzelemmel.

 
1985-ös Lola THL1

1981-ben a Williams továbbra is az egyik legjobb autóval rendelkezett, de az megbízhatóság és a két versenyző közötti feszültség miatt Jones csak a harmadik lett egyéni bajnokságban 46 ponttal. Csapattársa, Reutemann a második lett. A Williams csapat azonban megszerezte második konstruktőri világbajnoki címét. A világbajnok Nelson Piquet lett a Brabhammel.

Alan ekkor úgy döntött, hogy abbahagyja a versenyzést, de 1983-ban egy verseny erejéig visszatért az Arrows-Ford színeiben Watkins Glenben, ahol nem fejezte be a versenyt. 1984-et kihagyta, majd ismét visszatért 1985-ben egy Lolával négy versenyen vett részt, de nem ért célba egyiken sem. 1986-ban is ugyanannál a csapatnál folytatta folytatta a teljes szezonban. Csak öt alkalommal ért célba, ezek közül Zeltwegben negyedik lett, Monzában pedig hatodik. 4 pontjával tizenkettedik lett a világbajnokságban, majd végérvényesen visszavonult a Formula–1-ből.

A Formula–1 után szerkesztés

Jones az 1980-as évek végéig az Ausztrál Túraautó bajnokságban versenyzett, ma pedig Formula–1-es szakkommentátorként dolgozik az egyik ausztrál televíziós csatornánál. Örökbefogadott fia, Christian jelenleg is különböző kategóriákban versenyez.

Teljes Formula–1-es eredménysorozata szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Helyezés Pont
1975 Hesketh Racing ARG
BRA
RSA
ESP
Ki
MON
Ki
BEL
Ki
SWE
11
17. 2
Embassy Hill NED
13
FRA
16
GBR
10
GER
5
AUT
ITA
USA
1976 Surtees BRA
RSA
USW
HN
ESP
9
BEL
5
MON
Ki
SWE
13
FRA
Ki
GBR
5
GER
10
AUT
Ki
NED
8
ITA
12
CAN
16
USA
8
JPN
4
15. 7
1977 Shadow ARG
BRA
RSA
USW
Ki
ESP
Ki
MON
6
BEL
5
SWE
17
FRA
Ki
GBR
7
GER
Ki
AUT
1
NED
Ki
ITA
3
USA
Ki
CAN
4
JPN
4
7. 22
1978 Williams ARG
Ki
BRA
11
RSA
4
USW
7
MON
Ki
BEL
10
ESP
8
SWE
Ki
FRA
5
GBR
Ki
GER
Ki
AUT
Ki
NED
Ki
ITA
13
USA
2
CAN
9
11. 11
1979 Williams ARG
9
BRA
Ki
RSA
Ki
USW
3
ESP
Ki
BEL
Ki
MON
Ki
FRA
4
GBR
Ki
GER
1
AUT
1
NED
1
ITA
9
CAN
1
USA
Ki
3. 40 (43)
1980 Williams ARG
1
BRA
3
RSA
Ki
USW
Ki
BEL
2
MON
Ki
FRA
1
GBR
1
GER
3
AUT
2
NED
11
ITA
2
CAN
1
USA
1
1. 67 (71)
1981 Williams USW
1
BRA
2
ARG
4
SMR
12
BEL
Ki
MON
2
ESP
7
FRA
17
GBR
Ki
GER
11
AUT
4
NED
3
ITA
2
CAN
Ki
LVS
1
3. 46
1983 Arrows BRA
USW
Ki
FRA
SMR
MON
BEL
USE
CAN
GBR
GER
AUT
NED
ITA
EUR
RSA
0
1985 Haas Lola BRA
POR
SMR
MON
CAN
USA
FRA
GBR
GER
AUT
NED
ITA
Ki
BEL
EUR
Ki
RSA
Ni
AUS
Ki
0
1986 Haas Lola BRA
Ki
ESP
Ki
SMR
Ki
MON
Ki
BEL
11
CAN
10
USE
Ki
FRA
Ki
GBR
Ki
GER
9
HUN
Ki
AUT
4
ITA
6
POR
Ki
MEX
Ki
AUS
Ki
12. 4

További információk szerkesztés