„Koleszterin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bs:Holesterol
a kis jav, hiv
38. sor:
== A koleszterin a membránokban ==
 
A koleszterin minden sejt membránjában megtalálható mint a membránfluiditást szabályozó anyag: a túl rigid membránokat folyékonyabbá teszi, a túlságosan folyékonyakat pedig merevíti. (A membrán belsejében lévő, túl szorosan elhelyezkedő apoláros részleteket "szétlöki"„szétlöki”, az egymástól túl távol elhelyezkedőket "összerántja"„összerántja”.) Egyes tanulmányok szerint a koleszterin néhány membránenzim működésére is hat.
 
== A koleszterin mint előanyag ==
49. sor:
 
A szintézis során először a koleszterin 7. szénatomjára egy α helyzetű OH-csoport helyeződik, majd a 3. szénatomon elhelyezkedő OH-csoport β-helyzetűből α-helyzetűre változik. Itt az epesavak szintézise kettéválik: az egyik reakcióút a kólsavhoz vezet, a másik a kenodezoxikólsavhoz.
A kólsavhoz vezető reakcióút: a 12. szénatomra OH-csoport kerül, az 5-6. szénatom közötti [[kettős kötés]] redukálódik, a 26. szénatomon hidroxiláció, majd oxidáció következik be (így egy karboxilcsoport keletkezik), a 24. szénatomon szintén hidroxiláció, majd oxidáció eredményeként pedig oxocsoport. Ezután a 24. és a 25. szénatom közötti kötés felszakad, a kilépő propionsav helyére koenzim-A kötődik, így kolil-koenzim-A-t kaptunk. A kenodezoxikolil-koenzim-A szintézise hasonló, csak nem történik benne 12-hidroxiláció.
 
Ezek az ún. ''aktivált elsődleges epesavak'' még nem képesek kiválasztódni a májból, csak glicinnel vagy taurinnal való konjugáció után (ezek a 24. szénatomra kerülnek): az egyes termékek neve glikokólsav, taurokólsav ill. glikokenodezoxikólsav és taurokenodezoxikólsav; ezek a ''konjugált elsődleges epesavak''. Ezek a bélben dekonjugálódnak (kólsav és kenodezoxikólsav, ''elsődleges epesavak'' keletkeznek), majd bakteriális enzimek hatására a 7. szénatomról leválik a hidroxilcsoport, így keletkeznek a ''másodlagos epesavak'' (a kólsavból dezoxikólsav, a kenodezoxikólsavból litokólsav). A konjugált és nem konjugált elsődleges és másodlagos epesavak egy része a széklettel kiürül, nagyobb része viszont a belekben felszívódva visszajut a májba és újra hasznosul (''enterohepatikus körforgás'').<ref>Ádám-Dux-Faragó-Fésüs-Machovich-Mandl-Sümegi: Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 2004.</ref>
65. sor:
== A HDL és az LDL ==
 
Kétféle koleszterint különítünk el laborvizsgálatok alapján: a HDL-koleszterin, az ún. "jó"„jó” koleszterin, ''(High Density Lipoprotein-koleszterinaz)''. LDL-koleszterin a "rossz"„rossz” koleszterin. A magas LDL-koleszterin és alacsony HDL-koleszterin az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője és okozója. Míg az LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le, a HDL-koleszterin magas aránya azért kedvező, mert e zsírcseppecskékben az erekben már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba, ahol lebontódik.
 
A koleszterin-szint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek ([[szívinfarktus]], stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos normálérték: 0,9 mmol/l. Az alacsony HDL-szint az érelmeszesedés magas kockázatát jelzi.