„Murasiklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Lakossága: kisebb formai javítások |
bővítés |
||
1. sor:
{{Horvát település infobox
| név = Murasiklós
| helyi név = Vratišinec
| megye = Muraköz
| község = Murasiklós
| rang = falu
| alapítás éve =
| polgármester = Zdravko Mlinarić
| irányítószám = 40316
| körzethívószám = (+385) 040
|népsűrűség =
|tengerszint feletti magasság =
| terület = 16,62
| szélességi fok = 46
15 ⟶ 20 sor:
| weboldal = www.vratisinec.hr
}}
'''Murasiklós''' ({{ny-hr|Vratišinec}}) falu és községközpont [[Horvátország]]ban, Muraköz megyében.
== Fekvése ==
[[Csáktornya|Csáktornyától]] 11 km-re északra a magyar–horvát határ közelében fekszik. Községközpont, melyhez a szomszédos [[Felsőkirályfalva]] is hozzátartozik.
==
A települést [[1458]]-ban ''"Poss. Bratrvsincz"'' alakban említik először. [[1478]]-ban ''"Bratischinecz"'', [[1636]]-ban ''"Wratissnicz"'', [[1752]]-ben ''"Vratissinecz"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalom része volt. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Nevét a szláv ''Bratiša'', illetve ''Vratiša'' személynévből magyarázzák, aki a középkorban birtokosa lehetett. Az uradalommal együtt [[1456]]-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. [[Hunyadi Mátyás]] Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett. Miután [[Zrínyi Péter]]t [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. [[1791]]-ben gróf [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A falunak régen csak egy fakápolnája volt. Az [[1760]]-as egyházi vizitáció már megemlíti, hogy új kápolnát építettek. Mai temploma 1789-ben készült el.
Vályi András szerint ''" VRATISINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Forintos Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
1910-ben 646, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig [[Zala vármegye]] [[Csáktornyai járás]]ához tartozott. [[1941]] és [[1944]] között ismét [[Magyarország]]hoz tartozott. 2001-ben 2213 lakosának 98%-a volt horvát nemzetiségű.
[[Kategória:Muraköz települései]]▼
==Nevezetességei==
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma [[1789]]-ben épült.
==Híres emberek==
A falu leghíresebb szülötte dr. Vinko Žganec ([[1890]] – [[1976]]) akadémikus, népzenekutató.
==Külső hivatkozások==
*[http://www.vratisinec.hr/ Hivatalos oldal]
*[http://www.emedjimurje.hr/Opcina-Vratisinec A község a Muraköz információs portálján]
*[http://vratisinec-zupa.infinius.hr/?page_id=4 A plébánia honlapja]
*[http://www.os-vzganca-vratisinec.skole.hr/ A helyi alapiskola honlapja]
==Jegyzetek==
<references/>
▲[[Kategória:Muraköz települései|Murasiklo~s]]
[[en:Vratišinec]]
| |||