„Szittyófélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link
bőv.
23. sor:
* ''[[Rostkovia]]''
}}
A '''szittyófélék''' ''(Juncaceae)'' a [[pázsitfüvek]] ''(Poales)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó növénycsalád. 8Nyolc nemzetség kb. 400 [[faj]]a tartozik ide. Több fajuk felületesen a [[pázsitfűfélék]]re ''(Poaceae)'' emlékeztet. Többségében [[évelő]] [[lágy szárú növény]]ek tartoznak a családba, de [[egyéves növény]]ek és [[örökzöld]], [[fás szárú]] [[cserje|cserjék]] is előfordulnak. A trópusi hegységektől a mérsékelt és hideg éghajlatokig megtalálhatók képviselőik.
 
== Származásuk, elterjedésük ==
A családot a [[liliomfélék]] leegyszerűsödött [[virág]]ú leszármazottainak tartották, valójában a hozzájuk legközelebb álló [[palkafélék]]kel ''(Cyperaceae)'' együtt a redukált virágú egyszikűek egyik fő leszármazási vonalát adják. Közös eredetüket az [[rbcL]]-szekvencia mellett a merev szár, a három sorban álló, levéllemezre és -hüvelyre tagolódó levelek, a [[kalcium-oxalát]] rafidkristályok hiánya, a [[mikropile|mikropilék]] hasonlósága és a [[kromoszóma]]morfológia is igazolja. A szittyófélék [[szár]]a keresztmetszete kör alakú, a felálló, el nem ágazó (nódusz nélküli) szár aljáról növő levélhüvelyeik nyitottak. Az apró, jelentéktelen virágok [[aktinomorf]]ak, öt háromtagú örv alkotja őket. Két egyforma lepelkörük hártyás, barna, zöld, néha fehéres színű. A virágok ecsetvirágzatot (nem egyforma hosszú kocsányú virágokból álló bogernyőt) alkotnak. [[Termés]]ük nem-húsos toktermés.
 
A családot a [[liliomfélék]] leegyszerűsödött [[virág]]ú leszármazottainak tartották, valójában a hozzájuk legközelebb álló [[palkafélék]]kel ''(Cyperaceae)'' együtt a redukált virágú egyszikűek egyik fő leszármazási vonalát adják.
A [[szittyó]] ''(Juncus)'' nemzetség nedves területeken található meg, míg a [[perjeszittyó]]k ''(Luzula)'' inkább az erdők lakói.
 
A nyolc nemzetségből hat a déli féltekén honos; az északi félgömbön csak a [[szittyó]] ''(Juncus)'' és a [[perjeszittyó]] ''(Luzula)'' nemzetség terjedt el; mindkettőnek több faja a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is közönséges. A trópusokon csak [[magashegység]]ekben fordulnak elő.
 
== Megjelenésük, felépítésük ==
 
A szittyófélék és a palkafélék közös eredetét az [[rbcL]]-szekvencia mellett a merev szár, a három sorban álló, levéllemezre és -hüvelyre tagolódó levelek, a [[kalcium-oxalát]] rafidkristályok hiánya, a [[mikropile|mikropilék]] hasonlósága és a [[kromoszóma]]morfológia is igazolja. A szittyófélék kör keresztmetszetű, a felálló, el nem ágazó (nódusz nélküli) [[palkaszár]] aljáról növő levélhüvelyeik nyitottak. Leveleik szálasak, hengeresek vagy pikkelyszerűek, két vagy három sorban állnak.
 
Az apró, jelentéktelen virágok [[aktinomorf]]ak, öt háromtagú örv alkotja őket. Két egyforma lepelkörük hártyás, barna, zöld, néha fehéres színű, esetenként szőrszerű képződménnyé redukált. A virágok ecsetvirágzattá (nem egyforma hosszú kocsányú virágokból álló bogernyővé) állnak össze. A virágokban nincs [[mézfejtő]], tehát nem termelnek [[nektár]]t. [[Endospermium]]uk a [[liliomvirágúak]]étól eltérően keményítőt tartalmaz. A [[szittyó]]k háromüregű magháza sok magkezdeményt tartalmaz, a [[perjeszittyó]]k együregű magháza csak kettőt.
 
[[Termés]]ük nem húsos toktermés.
 
Több fajuk felületesen a [[pázsitfűfélék]]re ''(Poaceae)'' emlékeztet. Többségük [[évelő]] [[lágy szárú növény]], de vannak köztük [[egyéves növény]]ek és [[örökzöld]], [[fás szárú]] [[cserje|cserjék]] is. A trópusi hegységektől a mérsékelt és hideg éghajlatokig megtalálhatók képviselőik.
 
== Életmódjuk, élőhelyük ==
 
A [[szittyó]] ''(Juncus)'' nemzetség nedvesfajai területekennedves találhatótermőhelyeken megélnek, míg a [[perjeszittyó]]k ''(Luzula)'' inkább az erdőkerdőkben. Sűrű gyepeket alkotnak; gyakran [[gyöktörzs|rizómával]] vagy [[tarack]]kal lakóiterjednek.
 
Virágaikat a szél porozza be.
 
Magyarországi fajok:
38 ⟶ 56 sor:
* {{fordítás|en|Juncaceae|oldid=236517423}}
* [http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/rt/kmh-kthgyak/novism_gy_kmh-kth_16p.pdf Növényrendszertan gyakorlatok]
* [http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-76 A szittyóvirágúak rendje - Juncales]
 
{{DEFAULTSORT:Szittyofelek}}