„Hajasa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Infobox HistLand | Megnevezése =Hajasa | Státusz =megszűnt | Előd1 =Arme | Előd2 =Isuva | Előd3 …” |
kieg |
||
31. sor:
| Dinasztia =
}}
'''Hajasa''' ([[hettita nyelv|hettita]] <sup>[[Kur (mitológia)|KUR]]</sup>''ḫa-ya-ša'', [[örmény nyelv|örményül]] Հայասա) királysága az [[Arax]] felső folyása és az [[Eufrátesz]] forrásvidékének környékén, a mai [[Törökország]] és Északnyugat-[[Örményország]] területén a [[Transzkaukázia|Transzkaukáziában]] volt. Fontos szerepet játszott a kaukázusi népek ókori életében, így például [[Armenia Magna]] lérejöttében. A területet sokszor [[Hajasa-Azzi]] néven említik. Egyes kutatók szerint Hajasa és [[Azzi]] mindig is azonos volt, mások szerint Azzi (amelyet az asszír és urartui források Alzi néven említenek) Hajasa déli szomszédja volt és csak az i. e. 14. század egy részében alkottak közös fennhatóság alatt álló országot.
== Története ==
Hajasa első említései az [[i. e. 16. század]] második feléből származnak, amikor [[Mitanni]] hegyvidéki hegemóniája megszűnt. Mitanninak a [[Van-tó]] és az [[Pontuszi hegység|Észak-anatóliai hegység]] környéki terjeszkedésével került a felső Arax-völgy az írott történelembe. Korábban ez a vidék a [[Trialet-Kirovakán kultúra]] nyugati peremvidéke volt. Mitanni visszahúzódása után említik először a [[hettiták|hettita]] források [[Kilikia|Kizzuvatna]], [[Isuva]], [[Suhmu]], [[Azzi]] (vagy Alzi) és [[Hajasa]] országokat.
Az [[i. e. 15. század]] a hettitákkal hadakozással telt el. Az [[i. e. 14. század]]ban [[II. Tudhalijasz hettita király|II. Tudhalijasz]] megalapította a hajasai határ közelében [[Szamuha]] városát. A hajasai uralkodók
Az [[i. e. 13. század]]ra Hatti meggyengült és Hajasa újra megjelenik a forrásokban. A Van-tó környékén kialakultak az [[urartu]]i fejedelemségek, ami Hajasát mentesítette a hagyományos ellenfél, Azzi nyomása alól. Azzi rövidesen el is tűnik a forrásokból. Ekkor viszont északi ([[Diauehi]]) és az új déli ([[Tuaraszi]]) szomszédja fenyegette. I. e. 800 körül [[Urartu]] fennhatósága alá került.
42. sor:
A déli Transzkaukázia vegyes eredetű lakossága az urartui–[[asszírok|asszír]], majd [[médek|méd]]–[[perzsák|perzsa]] konfrontációk idején nagyjából egynyelvű és kultúrájú néppé kovácsolódott össze, és magukat ''ḫay'' néven nevezték. ''Ḫay'' népe vélhetően a Hajasáról kapta a nevét. Hajasa az [[i. e. 8. század]]ban függetlenné vált Urartutól (i. e. 713 körül), majd az [[i. e. 7. század]]ban [[Arme]] elfoglalásával katonailag is jelentős középhatalommá vált, és függetlenségét általában meg tudta őrizni a második fellendülését élő Urartuval szemben. Arme királyságában éltek az ''arme-törzsek''. [[I. Dareiosz perzsa király|I. Dareiosz]] [[behisztuni feliratok|behisztuni feliratain]] már ''Arminia'' névvel szerepel a térség, ebből lett az ''Armenia''. A ''ḫay'' terjeszkedés olvasztotta egy néppé az urtartui törzseket, mégis ettől kezdve ''Arme'' nevéből perzsa közvetítéssel ''[[Örmények|örmény]]''ként ismerjük őket.
Hajasa a méd hódítással szűnt meg végleg. Népei [[Armenia Magna]] létrejöttével alkottak újra független államot. Hajasa emléke még a görög korban is élt.
== Ismert uralkodói ==
48. sor:
* [[Karannisz]]
* [[Lanna]]
* [[
* [[Hukkana]]
* [[Annijasz]]
55. sor:
* {{cite book|editor=J. P. Francev |title=Világtörténet tíz kötetben, I. kötet|year=1967 |publisher=Kossuth K.|isbn=}}
* Dietz-Otto Edzard: ''Reallexikon der Assyriologie und vorderasiatischen Archäologie, Bd. 9''. de Gruyter, Berlin 2001. ISBN 3-11-017296-8
* Vahan M. Kurkijan: ''A History of Armenia'', GoogleBooks, 29-32. old.
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.armenianaryans.com/AC/showthread.php5?t=274 Armenia]
*[http://www.armeniapedia.org/index.php?title=Hayasa Armeniapedia]
*[http://www.armenian-history.com/Nyuter/HISTORY/ArmeniaBC/Hayasa/hayasa.htm Armenian history: Hayasa]
[[Kategória:Örményország történelme]]
| |||