„Fejérváry-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a I. Ferenc József magyar király linkjav. |
|||
1. sor:
[[Fájl:Fejérváry Géza báró.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Fejérváry Géza]] miniszterelnökként, [[1906]]-ban]]
A '''Fejérváry-kormány''' az [[1905-ös választások]] eredményeit negligáló [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] király kinevezésével alakult meg [[1905]]. [[június 18]]-án. A „darabontkormánynak” gúnyolt kabinet beiktatása [[1905-ös belpolitikai válság|súlyos belpolitikai válságot]] okozott Magyarországon. A kormány a válság feloldásának egyik utolsó mozzanataként [[1906]]. [[április 8]]-án lemondott.
==Története==
6. sor:
Az [[első Tisza István-kormány]], illetve azon belül is [[Tisza István]] addig példátlanul erőszakos, a szabályokat nem egyszer durván áthágó (pl „[[zsebkendőszavazás]]”) politizálási módszerei példátlanul polarizálták a korabeli közvéleményt, egyúttal pedig a parlamenti ellenzéki pártokat [[Szövetkezett Ellenzék]] néven olyan tökéletes egységbe tömörítette, amire addig még nem volt példa. A szövetség aztán meg is nyerte az [[1905-ös választások]]at, kormányra azonban a [[kiegyezés]]t élesen elutasító („48-as”) nézeteik miatt nem kerülhettek, mert az az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] szétesésével (és egy ebből adódó esetleges fegyveres konfliktussal) fenyegetett volna.
Ezt felismerve [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] a választások eredményeit negligálva [[Fejérváry Géza]] táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké átmeneti jelleggel, míg a Koalícióval nem sikerül valamiféle egyezségre jutnia.
A többségében parlamenten kívüli tagokból alakult Fejérváry-kormány – hangsúlyozottan átmeneti jelleggel történt – kinevezését általános közfelháborodás fogadta. Fennállása alatt nem támogatta egyetlen párt sem, így az ellenzék által szervezett „nemzeti ellenállás” gyakorlatilag teljesen cselekvésképtelenné tette. A [[Szabadelvű Párt]] szembefordulása azért volt különösen érdekes, mert a [[kiegyezés|67-es értékek és eredmények]] egyedüli képviselőjeként gyakorlatilag az egyértelműen azok megvédésére tett kísérlet ellen fordult (még szabadelvű miniszter is volt a kormányban). [[Tisza István]] ezen döntése a párt azonnali halálát eredményezte, ami az [[1906-os választások]] előtt két és fél héttel, [[1906]]. [[április 11.|április 11-én]] jogutód nélkül feloszlott. A kormány egyetlen kísérlete az ellene irányuló tenziók csitítására az általános és titkos választási rendszer bevezetésének ígérete volt, azonban ezzel sem tudtak elérni semmit, a kezdeményezés elbukott.
| |||