„Claude Lorrain” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
a Rengeteg hiba javítva... :D
1. sor:
[[File:Claude Lorrain (1600-1682).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Claude Lorrain]]
'''Claude Lorrain''' (eredeti neve Claude Gellée vagy Claude Le Lorrain) ([[Chamagne]]<ref>Kicsiny település Északkelet -[[Franciaország]]ban, a [[Mosel]] folyó mentén, [[Nancy]] közelében, lakosainak száma nem éri el az ötszáz főt.</ref>, [[Lotaringia|Lorraine]] régió, [[1600]] körül [[Róma]], [[1682]]. [[november 13.]].) Franciafrancia barokk tájképfestő, egyben az európai tájképfestészet egyik legjelentősebb mestere.
 
== Életpályája ==
Ötgyermekes családban született, már 12 évesen árvaságra jutott, bátyjához, [[Freiburg]]ba ment, s ott fafaragást tanult. Beutazta [[Olaszország történelme|Itália]] földjét, hogy megélhetést találjon. Rómában egy [[Annibale Carracci]]-tanítvány, [[Agostino Tassi]] tájképfestő inasa, majd segédje lett, akivel a [[Viterbo]] melletti kastély freskóit készítette, sajnos időközben a freskók már elpusztultak.
 
[[Nápoly]]ban Goffredo festő volt a mestere. Legkedveltebb városa [[Róma]] volt, de 1625-ben visszatért szülőföldjére [[Velence (egyértelműsítő lap)|Velencén]], [[Tirol]]on, [[Bajorország]]on át. 1626-ban munkát talált [[Nancy]]ban Claude Deruet udvari festőnél, de visszavágyott Rómába, s 1627-ben már vissza is tért oda, további. egészTovábbi életében nyugodt megélhetést talált ő ott a tájképfestéssel, a rézmetszéssel és tollrajzaival.
Ötgyermekes családban született, már 12 évesen árvaságra jutott, bátyjához, [[Freiburg]]ba ment, s ott fafaragást tanult. Beutazta [[Itália]] földjét, hogy megélhetést találjon. Rómában egy [[Annibale Carracci]]-tanítvány, [[Agostino Tassi]] tájképfestő inasa, majd segédje lett, akivel a [[Viterbo]] melletti kastély freskóit készítette, sajnos időközben a freskók már elpusztultak.
 
Liber veritas<ref> Ezeket 1648-16751648–1675-ig gyűjtötte össze.</ref> c.című rajzkatalógusa 200 biszterrel lavírozott tollrajzát tartalmazza, amelyekmelyek lényegében olajfestményeinek előtanulmányai. Azért is készített festményeihez vázlatot, mert képeit már életében hamisították. A rajzkatalógus egyik mecénásához, Devonshire herceghez került, s ez alapján Londonban Richard Earlom (1742–1822) 100 metszetet adott közre 1774-17771774–1777 közt. Claude Lorrain hosszú életet élt, amelyetmelyet mindvégig kiegyensúlyozott alkotó munkával töltött.
[[Nápoly]]ban Goffredo festő volt a mestere. Legkedveltebb városa [[Róma]] volt, de 1625-ben visszatért szülőföldjére [[Velence|Velencén]], [[Tirol]]on, [[Bajorország]]on át. 1626-ban munkát talált [[Nancy]]ban Claude Deruet udvari festőnél, de visszavágyott Rómába, s 1627-ben már vissza is tért oda, további egész életében nyugodt megélhetést talált ő ott a tájképfestéssel, a rézmetszéssel és tollrajzaival.
 
Claude Lorrian tájképfestészetétTájképfestészetét leginkább a romantikus angol festők értékelték, köztük [[William Turner]], [[John Constable]], francia földön pedig a fiatal [[Jean-Baptiste Camille Corot]] egyik ihletője volt. Magyarok közül [[Id. Markó Károly]] Claude Lorrian legkésőbbi követői közé tartozik.
Liber veritas<ref> Ezeket 1648-1675-ig gyűjtötte össze.</ref> c. rajzkatalógusa 200 biszterrel lavírozott tollrajzát tartalmazza, amelyek lényegében olajfestményeinek előtanulmányai. Azért is készített festményeihez vázlatot, mert képeit már életében hamisították. A rajzkatalógus egyik mecénásához, Devonshire herceghez került, s ez alapján Londonban Richard Earlom (1742–1822) 100 metszetet adott közre 1774-1777 közt. Claude Lorrain hosszú életet élt, amelyet mindvégig kiegyensúlyozott alkotó munkával töltött.
 
Legszebb festményeit a római, a [[london]]i, a [[párizs]]i, a [[szentpétervár]]i, a [[Németország|német]] és az amerikai múzeumok őrzik. Claude Lorrain az [[1660-as évek]] végén vagy az [[1670-es évek]] elején festette ''Villa a római Campagnán'' c.című tájképét, amelymely a [[budapest]]i [[Szépművészeti Múzeum]] tulajdonába került.
Claude Lorrian tájképfestészetét leginkább a romantikus angol festők értékelték, köztük [[William Turner]], [[John Constable]], francia földön pedig a fiatal [[Jean-Baptiste Camille Corot]] egyik ihletője volt. Magyarok közül [[Id. Markó Károly]] Claude Lorrian legkésőbbi követői közé tartozik.
[[Fájl:Gellée par Rodin-2.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Auguste Rodin]] által készített emlékmű Claude Lorrian tiszteletére [[Nancy]] városában. (1892)]]
 
== Művei (válogatás)<ref>Művészeti lexikon : építészet, szobrászat, festészet, iparművészet. Szerk. Éber László. 1. kötkötet. Budapest : Győző Andor, 1935. Claude Lorrian lásdLásd 198. p.</ref> ==
Legszebb festményeit a római, a [[london]]i, a [[párizs]]i, a [[szentpétervár]]i, a [[Németország|német]] és az amerikai múzeumok őrzik. Claude Lorrain az [[1660-as évek]] végén vagy az [[1670-es évek]] elején festette ''Villa a római Campagnán'' c. tájképét, amely a [[budapest]]i [[Szépművészeti Múzeum]] tulajdonába került.
* Campo Vaccino (Forum Romanum) (1636 előtt, [[Louvre]])
[[Fájl:Gellée par Rodin-2.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Auguste Rodin]] által készített emlékmű Claude Lorrian tiszteletére [[Nancy]] városában (1892)]]
* Tengeri kikötő (1636 előtt, Louvre)
* Falusi mulatozás (1639, Louvre)
* Tengeri kikötő (1639, Louvre)
* Tengeri kikötő (1646, Louvre)
* Sába királynője a kikötőben (1646, [[National Gallery (London)|National Gallery]], [[London]])
* David és Sámuel (1647, Louvre)
* Menekülés Egyiptomba (1647, [[Drezda]])
* A malom (1648, Galleria Doria Pamphilj<ref>Magyarul: Dória Képtár.</ref>, [[Róma]])
* A malom (variáns, 1648, National Gallery, London)
* Akis és Galatea (1657, Drezda)
* ''A reggel'', Jákob és Rahel (1667, [[Ermitázs]], [[Szentpétervár]])
* ''A dél'', menekűlésmenekülés Egyiptomba (1661, Ermitázs, Szentpétervár)
* ''Az este'', Tobiás az angyallal (1672, Ermitázs, Szentpétervár)
* ''Az éjszaka'', Jákob viaskodása az angyallal (1663, Ermitázs, Szentpétervár)
* Jákob viaskodása az angyallal (1672, [[Buckingham-palota]], London)
* Hágár elüzetéseelűzetése (1668, [[München]])
* Folyópart (1676, München)
* Jákob és Lábán. (1676, Dulwich Picture Gallery, London.)
 
== Galéria ==
== Művei (válogatás)<ref>Művészeti lexikon : építészet, szobrászat, festészet, iparművészet. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Claude Lorrian lásd 198. p.</ref> ==
* Campo Vaccino (Forum Romanum) (1636 előtt, [[Louvre]])
* Tengeri kikötő (1636 előtt, Louvre)
* Falusi mulatozás (1639, Louvre)
* Tengeri kikötő (1639, Louvre)
* Tengeri kikötő (1646, Louvre)
* Sába királynője a kikötőben (1646, [[National Gallery (London)|National Gallery]], [[London]])
* David és Sámuel (1647, Louvre)
* Menekülés Egyiptomba (1647, [[Drezda]])
* A malom (1648, Galleria Doria Pamphilj<ref>Magyarul: Dória Képtár</ref>, [[Róma]])
* A malom (variáns, 1648, National Gallery, London)
* Akis és Galatea (1657, Drezda)
* ''A reggel'', Jákob és Rahel (1667, [[Ermitázs]], [[Szentpétervár]])
* ''A dél'', menekűlés Egyiptomba (1661, Ermitázs, Szentpétervár)
* ''Az este'', Tobiás az angyallal (1672, Ermitázs, Szentpétervár)
* ''Az éjszaka'', Jákob viaskodása az angyallal (1663, Ermitázs, Szentpétervár)
* Jákob viaskodása az angyallal (1672, [[Buckingham-palota]], London)
* Hágár elüzetése (1668, [[München]])
* Folyópart (1676, München)
* Jákob és Lábán (1676, Dulwich Picture Gallery, London)
 
== Galéria ==
<gallery>
File:Siege of La Rochelle by Claude Lorrain Le Louvre.jpg|[[La Rochelle]] ostroma (1631) [[Louvre]], [[Párizs]]
File:'Coast Scene with Europa and the Bull', oil on canvas painting by Claude Lorrain.jpg|Tengerparti jelenet : Európa és a bika (1634, Kimbell Art Museum, Fort Worth, [[Texas]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]])
File:Claude Lorrain 022.jpg|Táj kecskepásztorokkal (1637, [[National Gallery (London)]]
File:Claude Lorrain 007.jpg|Berakodás a Szent Ursulákhoz tengeri kikötőben (1641) National Gallery (London)
48 ⟶ 47 sor:
</gallery>
 
== Források ==
{{commons|Category:Claude Lorrain}}
{{források}}
Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 1. kötkötet. Budapest, [[Akadémiai Kiadó]], 1965. ClaudeLásd Lorrain lásd 420-421420–421. p.
 
[[Kategória:Francia festők]]
[[Kategória:Tájképfestők]]
 
[[ca:Claude Lorrain]]
[[cs:Claude Lorrain]]