„Magyarországi Jolán aragóniai királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A magyar történeti hagyományokban Jolán: Hóman–Szekfűt és Wertnert ki vonhatná kétségbe, és korabeli forrásban nincs Jolánta, edig az lenne az autentikus, alternatív a Jolánta |
A magyar történeti hagyományokban Jolán: Hóman–Szekfűt és Wertnert ki vonhatná kétségbe, és korabeli forrásban nincs Jolánta, pedig az lenne az autentikus, alternatív a Jolánta |
||
2. sor:
== Élete ==
Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő [[1219]]-ben jött világra az [[esztergom]]i királyi várban [[II. András magyar király]] (1176–1235) és második felesége, [[Courtenay Jolán magyar királyné|Courtenay Jolán
[[Fájl:Jaume I Palma.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|I. ''Hódító'' Jakab aragóniai király, a hercegnő férje]]
Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban [[provence]]-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a [[latin nyelv]] ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.<ref name="soltesz162">Soltész 2002: 162. oldal</ref> A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként [[IX. Gergely pápa]] döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa [[I. Jakab aragóniai király]]t választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a [[Német-római Birodalom]]mal szemben.<ref>Soltész 2002: 160. oldal</ref> Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, [[Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)|Eleonóra kasztíliai infánsnőtől]]. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét.<ref name="soltesz161">Soltész 2002: 161. oldal</ref> Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését [[1234]]-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.
| |||