Wikipédia

„Parabola (görbe)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Parabolatükör: elütések javítása
a →‎Parabola és a fizika: elütések javítása
86. sor:
 
== Parabola és a fizika ==
A parabola nagyon sok fizikai jelenségben megtalálható. A legismertebb jelenség a egy test hajításának parabolikus [[Ballisztika (kriminalisztika)|pályája]] állandó [[gravitáció]]jú térben, ha nem hat a [[közegellenállás|légellenállás]]. Ezt a jelenséget [[Galileo Galilei|Galilei]] fedezte fel a [[17. század]] elején, amikor kísérleteket végzett golyók lejtőn való legördülésével. A pálya parabola alakját később [[Isaac Newton]] az álataláltala felállított [[Newton törvényei|mozgásegyenletekből]] levezetve magyarázta. Kiterjedt test esésekor, például műugró ugrásakor a test bonyolult mozgásokat végezhet, foroghat stb. de a test [[tömegközéppont]]ja parabolikus pályán mozog. A parabola pálya, mint alegtöbba legtöbb esetben itt is csak közelítés. A légellenállás torzítja a pálya alakját, de ez kis sebességeknél elhanyagolható. Nagyobb sebességeknél azez az elhanyagolás nem megengedett, a [[ballisztika]] más hatásokat is figyelembe vesz.
[[Fájl:Coriolis effect11.jpg|300px|balra|bélyegkép|Forgó folyadék parabola alakú felszinefelszíne.]]
 
A [[kéttestprobléma|kéttestproblémánál]] például egy kisbolygónak a Nap gravitációs tere következtében fellépő mozgása folyamán is felléphet parabola alakú pálya. Az ilyen parabola alakú pálya speciális eset, és ritkán fordul elő a természetben. A [[hiperbola]] vagy [[ellipszis (görbe)|ellipszis]] alakú pályák sokkal gyakoribbak. A parabola alakú pálya az előbbiek határesete.
 
A parabola közelítést a [[függőhíd|függőhidak]] [[kábel]]einek alakjánál is használják. A kifeszített kötél pontos alakja ugyan láncgörbe szerinti, de kis belógások esetén jó közelítést ad a parabolával való helyettesítés is.
95. sor:
Forgási paraboloidok szintén gyakran előfordulnak a fizikában. A legismertebb példa a parabolikus tükör, mely fényt vagy más [[elektromágneses sugárzás]]t (például rádióhullámokat) a fókuszpontba gyűjt. A parabolikus tükröt i. e. 3. században [[Arkhimédész]] találta fel, aki a legenda szerint parabolikus tükröt szerkesztett, hogy megvédje [[Siracusa]] városát a [[Római Birodalom|római]] hajóhad támadása ellen úgy, hogy a nap sugarait a római hajók fedélzetére koncentrálta és így felgyújtotta azokat. A parabolikus tükröt a 17. században [[távcső|távcsövek]] készítésére is használni kezdték, a legnagyobb csillagászati távcsövek ma is tükrös teleszkópok. Ma parabolikus antennákat használnak elterjedten a [[mikrohullám]]ú és [[műhold|mesterséges holdakkal]] folytatott távközlésben.
 
A forgó folyadék felszíne szintén parabolaparaboloid alakot vesz fel. Ez a jelenség az alapja a folyékony tükör teleszkópok működésének.
 
== Lásd még ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Parabola_(görbe)”