„Filozófiai logika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
== A „filozófiai logika” különféle értelmezései ==
=== Filozófiai és matematikai logika ===
Számos szerző a filozófiai és matematikai logikát a logika két többé-kevésbé különálló ágának tekinti, amelyek kisebb részben indíttatásukban és tárgyukban, nagyobb részben pedig módszereikben különböznek. Az ilyen szerzők közé tartozik pl. [[Haskell Brooks Curry|H. B. Curry]] [[USA|amerikai]] [[matematikus]] és logikatudós, aki így ír erről: „Az első értelemben a logika a gondolkodás analízise és kritikája ... Azért, hogy megkülönböztessük a logika szó ezen értelmét a későbbitől, ezt a logikát ''filozófiai logikának'' nevezzük. A filozófiai logika tanulmányozásához gyümölcsöző matematikai rendszereket felépíteni, amelyek meghatározott módon kapcsolódnak a logikához. ... Az ilyen rendszerek önmaguk is természetesen tanulmányozás tárgyává válhatnak, az ilyen tanulmányokra is gyakran használják a »logika« kifejezést ... A logika ebben az értelemben a matematika része. Abból a célból, hogy megkülönböztessük a logika szó ezen jelentését más jelentéseitől, az ilyen logikát ''matematikai logikának'' fogjuk nevezni.” <ref>[[Haskell B. Curry|H. B. Curry]]: ''Foundations of Mathematical Logic. MC. graw-Hill Book Company, London, 1963. 1.1. fej.; idézi G. Havas.; 35. o.</ref>.▼
▲1. Számos szerző a filozófiai és matematikai logikát a logika két többé-kevésbé különálló ágának tekinti, amelyek kisebb részben indíttatásukban és tárgyukban, nagyobb részben pedig módszereikben különböznek. Az ilyen szerzők közé tartozik pl. [[Haskell Brooks Curry|H. B. Curry]] [[USA|amerikai]] [[matematikus]] és logikatudós, aki így ír erről: „Az első értelemben a logika a gondolkodás analízise és kritikája ... Azért, hogy megkülönböztessük a logika szó ezen értelmét a későbbitől, ezt a logikát ''filozófiai logikának'' nevezzük. A filozófiai logika tanulmányozásához gyümölcsöző matematikai rendszereket felépíteni, amelyek meghatározott módon kapcsolódnak a logikához. ... Az ilyen rendszerek önmaguk is természetesen tanulmányozás tárgyává válhatnak, az ilyen tanulmányokra is gyakran használják a »logika« kifejezést ... A logika ebben az értelemben a matematika része. Abból a célból, hogy megkülönböztessük a logika szó ezen jelentését más jelentéseitől, az ilyen logikát ''matematikai logikának'' fogjuk nevezni.” <ref>[[Haskell B. Curry|H. B. Curry]]: ''Foundations of Mathematical Logic. MC. graw-Hill Book Company, London, 1963. 1.1. fej.; idézi G. Havas.; 35. o.</ref>.
Más szerzők, míg lényegében elfogadják a filozófiai logika fenti tematizálását, és megegyeznek abban, hogy ezen ismeretterület olyan kérdéseket vizsgál, mint pl. az igazság, az analiticitás, az azonosságok mibenléte, a kvantifikáció alkalmazhatóságának határai, a logika és halmazelmélet kapcsolata stb.; ámde a logika egy szűkebb definíciójából indulnak ki (a logika az érvelések vagy a következtetések stb. elmélete); ezáltal az a furcsa helyzet áll elő, hogy a filozófiai logikát élesen elhatárolják magától a logikától, és „puszta” filozófiai tudományágként határozzák meg, tehát egyetértenek a fentiekkel a filozófiai logika tartalmának körülhatárolásában, de a besorolásában és így végső soron a definíciójában nem <ref>A. C. Grayling: ''[http://books.google.hu/books?id=xGHMFdt7w30C&printsec=frontcover&dq=%22philosophical+logic%22&source=bl&ots=yvBKJFj_SO&sig=PcypCmSzu9MlDutcN76u2ZSK5-I&hl=hu&ei=GhgqTLm5DOiSOIqp3bID&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CDgQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false An Introduction to Philosophical Logic]''. Elektronikus könyvváltozat (angol nyelven), goolebooks. Ld. 1. old.: „A filozófiai logika nem a logikáról szól, és nem is (a) logika (része) a „logika” azon értelmezése szerint, hogy az a következményesség formális megjelenítése és szabályokba foglalása lenne.”</ref>. ▼
=== Metalogika filozófiai eszközökkel ===
A filozófiai logika a fenti értelmezésben nem vagy nem feltétlenül azonos a logika filozófiájával, vagyis a [[logikafilozófia|logikafilozófiával]]. A filozófiai logika ugyanis a logikán belüli problémákkal foglalkozik, tárgya a logika tárgyával azonos; míg a logika filozófiája tárgya maga a logika, problémái így a logika tudományán kívüliek (kivéve persze, ha a logika filozófiai tanulmányozása éppen egy logikai jellegű problémát szül, ami egyáltalán nem zárható ki). Ennek ellenére a „filozófiai logika” terminus alkalmazása a logikafilozófiára egyáltalán nem ritka eset, pl. [[Bertrand Russell|Russellnél]] is megfigyelhető <ref>[[Bertrand Russell]]: ''The Principles of Mathematics'', Univ. Press, Cambridge, 1903. Idézi: G. Havas, 42. o. </ref>▼
▲2. Más szerzők, míg lényegében elfogadják a filozófiai logika fenti tematizálását, és megegyeznek abban, hogy ezen ismeretterület olyan kérdéseket vizsgál, mint pl. az igazság, az analiticitás, az azonosságok mibenléte, a kvantifikáció alkalmazhatóságának határai, a logika és halmazelmélet kapcsolata stb.; ámde a logika egy szűkebb definíciójából indulnak ki (a logika az érvelések vagy a következtetések stb. elmélete); ezáltal az a furcsa helyzet áll elő, hogy a filozófiai logikát élesen elhatárolják magától a logikától, és „puszta” filozófiai tudományágként határozzák meg, tehát egyetértenek a fentiekkel a filozófiai logika tartalmának körülhatárolásában, de a besorolásában és így végső soron a definíciójában nem <ref>A. C. Grayling: ''[http://books.google.hu/books?id=xGHMFdt7w30C&printsec=frontcover&dq=%22philosophical+logic%22&source=bl&ots=yvBKJFj_SO&sig=PcypCmSzu9MlDutcN76u2ZSK5-I&hl=hu&ei=GhgqTLm5DOiSOIqp3bID&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CDgQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false An Introduction to Philosophical Logic]''. Elektronikus könyvváltozat (angol nyelven), goolebooks. Ld. 1. old.: „A filozófiai logika nem a logikáról szól, és nem is (a) logika (része) a „logika” azon értelmezése szerint, hogy az a következményesség formális megjelenítése és szabályokba foglalása lenne.”</ref>.
Néhány szerző a „filozófiai logika” kifejezésen a modern logika olyan területeit érti, amelyeknek fontos filozófiai - elsősorban ismeretelméleti - vonatkozásaik vannak, mint pl. a [[modális logika|modális logikát]] vagy a [[deontikus logika|deontikus logikát]]. Ilyen szerző pl. N. Rescher, aki a logikát öt alágra osztotta. A logika alapja egy ''bázislogika'' nevű ismeretterület, amely „a tradicionális, a klasszikus és nem-klasszikus modern logikát tartalmazza; ebből pedig négy új ismeretterület ágazik el (metalogika - azaz a logikai szintaxis, szemantika és pragmatika; matematikai logika - ide tartozik többek közt a [[bizonyításelmélet]], a valószínűségi logika, a [[halmazelmélet]] és a [[metamatematika]] is; a negyedik fő logikai ág a tudománylogikák - a logika alkalmazása a tudományokban - végül pedig a filozófiai logika (etika mint deontikus logika, felszólítás- és preferencialogika, nominalizmus és realizmus vitája stb.). ▼
A filozófiai logika ilyen értelmű használata azonban éles kritikét váltott ki néhány szerzőnél, mint pl. [[Jaakko Hintikka]] <ref>G. Havas, 44. o.</ref>.▼
=== Logikafilozófia ===
Végül pedig akadnak, akik a „filozófiai logika” terminust a formális logikától való elhatárolódásra használják, a formális logika logikával való azonosítása elleni küzdelem részeként. Ilyen szerző pl. Russell egyik legismertebb kritikusa, P. Strawson, vagy S. Toulmin <ref>G. Havas, 47. o.</ref>.▼
▲3. A filozófiai logika a fenti (1.) értelmezésben nem vagy nem feltétlenül azonos a logika filozófiájával, vagyis a [[logikafilozófia|logikafilozófiával]]. A filozófiai logika ugyanis a logikán belüli problémákkal foglalkozik, tárgya a logika tárgyával azonos; míg a logika filozófiája tárgya maga a logika, problémái így a logika tudományán kívüliek (kivéve persze, ha a logika filozófiai tanulmányozása éppen egy logikai jellegű problémát szül, ami egyáltalán nem zárható ki). Ennek ellenére a „filozófiai logika” terminus alkalmazása a logikafilozófiára egyáltalán nem ritka eset, pl. [[Bertrand Russell|Russellnél]] is megfigyelhető <ref>[[Bertrand Russell]]: ''The Principles of Mathematics'', Univ. Press, Cambridge, 1903. Idézi: G. Havas, 42. o. </ref>
=== Kiemelt filozófiai jelentőségű témakörök a logikában ===
▲4. Néhány szerző a „filozófiai logika” kifejezésen a modern logika olyan területeit érti, amelyeknek fontos filozófiai - elsősorban ismeretelméleti - vonatkozásaik vannak, mint pl. a [[modális logika|modális logikát]] vagy a [[deontikus logika|deontikus logikát]]. Ilyen szerző pl. N. Rescher, aki a logikát öt alágra osztotta. A logika alapja egy ''bázislogika'' nevű ismeretterület, amely „a tradicionális, a klasszikus és nem-klasszikus modern logikát tartalmazza; ebből pedig négy új ismeretterület ágazik el (metalogika - azaz a logikai szintaxis, szemantika és pragmatika; matematikai logika - ide tartozik többek közt a [[bizonyításelmélet]], a valószínűségi logika, a [[halmazelmélet]] és a [[metamatematika]] is; a negyedik fő logikai ág a tudománylogikák - a logika alkalmazása a tudományokban - végül pedig a filozófiai logika (etika mint deontikus logika, felszólítás- és preferencialogika, nominalizmus és realizmus vitája stb.).
▲A filozófiai logika ilyen értelmű használata azonban éles kritikét váltott ki néhány szerzőnél, mint pl. [[Jaakko Hintikka]] <ref>G. Havas, 44. o.</ref>. A kritikák lényegében azon a feltételezésen alapulnak, miszerint a logika minden témaköre kiemelt filozófiai jelentőséggel bír.
=== Filozófiai vs. formális logika ===
▲5. Végül pedig akadnak, akik a „filozófiai logika” terminust a formális logikától való elhatárolódásra használják, a formális logika logikával való azonosítása elleni küzdelem részeként. Ilyen szerző pl. Russell egyik legismertebb kritikusa, P. Strawson, vagy S. Toulmin <ref>G. Havas, 47. o.</ref>.
== Története ==
| |||