„I. György cseh király” változatai közötti eltérés

{{Infobox_Uralkodó

| image =[[FileFájl:Georg of Podebrady.jpg|200px]]

[[1452]]-ben az egész ország elismerte kormányzónak, és amikor László király [[1457]]-ben meghalt, Podjebrádot [[1458]]. [[március 2.|március 2-án]] királlyá választották. A koronázást azonban csak úgy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. [[Morvaország]], [[Szilézia]] és Luzsica elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett igéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, [[II. Pius pápa]] az egyességet semmisnek nyilvánította és csak [[III. Frigyes német-római császár]] közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius [[1464]]-ben bekövetkezett halála után utóda [[II. Pál pápa]] mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene.

[[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] magyar királynak, aki korábban Podjebrád lányát, az [[1464]]-ben elhunyt [[Podjebrád Katalin|Katalint]] vette feleségül, a cseh rendek felajánlották a koronát, ezért [[1468]] áprilisában [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyessel]] szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. [[1469]] elején azonban békét kötött egykori apósával, mely szerint ki fogja békíteni őt az egyházzal. Ennek ellenére Mátyás [[1469]]. [[május 3.|május 3-án]] Csehország királyává koronáztatta magát [[Brno|Brünn]]ben, mire Podjebrád [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt [[1471]]-ig, amikor Podjebrád Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, de közben meghalt.