„Batthyáneum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
Alapítója az intézményt fejlődő, pezsgő tudományos műhelynek szánta, de a további források hiánya miatt múzeummá vált, illetve főként egyházi személyek hagyatékával, többek között [[Beke Antal]], [[Buczy Emil]], [[Fogarasy Mihály]], [[Kovács Miklós (püspök)|Kovács Miklós]], [[Lönhart Ferenc]], [[Majláth Gusztáv Károly]] és [[Temesvári János]] adományaival gyarapodott. [[1840]]-től Erdélyben itt végeztek először rendszeres meteorológiai megfigyeléseket. A könyvtár [[1893]]-ig negyvenezer kötetesre bővült. [[1912]]-ben [[közgyűjtemény|közgyűjteménnyé]] nyilvánították, és így évente jelentős állami támogatást kapott könyvek vásárlására. Ugyanezen évben felavatták a legértékesebb könyvek őrzésére létrehozott [[Páncélterem|páncéltermet]].
==A csillagda==
[[Batthyány Ignác]] [[Esterházy Károly]] példáját abban is követte, hogy az általa alapított intézetben 1794-ben [[csillagvizsgáló]]t is létesített. A csillagda első igazgatója [[Mártonfi Antal]] csillagász-kanonok lett, aki előzőleg [[Bécs]]ben [[Hell Miksa]] mukatársa volt. A csillagda tervezését és müszerbeszerzését Hell Miksa személyesen irányitotta, mivel mint a bécsi császári egyetemi csillagvizsgáló mindenkori igazgatója kötelezve volt, hogy szemmel tartsa és a rendelkezésére álló minden eszközzel támogassa az akkori [[Osztrák Birodalom]] területén lévő valamennyi egyetemi csillagvizsgáló munkáját.
Batthyány Ignác maga is folytatott [[csillagászat]]i tanulmányokat, a csillagdát, megfelelő helyiségekkel és a kor kiváló műszereivel szereltete fel. Nyilvános előadásokat rendelt el, amelyek vallás és nemzeti különbség nélkül mindenki számára szabadok voltak. Elrendelte továbbá, hogy a csillagász ne
csak a többi csillagásszal tartson fenn kapcsolatot, hanem megfigyeléseit minden évben kinyomtatva tegye közzé. Ezt biztosította az intézmény födszinti helyiségeiben elhelyezkedő saját nyomda.
==20. századi története==
| |||