„Kemény József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: kieg |
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Életpályája: hamisitvany |
||
19. sor:
Fiatalon megírta az erdélyi kormányzóság történetét (1814), majd a katolikus egyház erdélyi történetét a kezdetektől a reformációig. Hatalmas gyűjteménye az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]]hez került. Hagyatékában oklevelek és krónikák mellett verses művek, egyház- és jogtörténeti kötetek, római régészeti, felirattani és érmészeti anyag, föld- és néprajzi adatok és ásványgyűjtemény található. Ma is nélkülözhetetlen hat kötetnyi forráskiadványa.
1830-ban öt cikket írt a [[Tudományos Gyüjtemény]]ben az erdélyi románokról, saját családjáról, illetve a Kemények címerében levő szarvasról<ref>Ennek magyarázata légbőlkapott, mint kiderült a hivatkozott oklevélmásolat hamisítvány (Mályusz 1988, 201-202).</ref>, Gelenczei Szőke Ambrus régi székely költőről és „Hameln város elvesztett gyermekeiről s az erdélyi szászok abbéli eredetéről való meséjének" irodalmáról. Egyidejűleg a Nemzeti Társalkodóba is küldött cikket [[Hunyadi János]] nemzetségéről, a románok tudományos törekvéseiről, a Báthoryak származásáról és Kecskés váráról.
Az elsők között foglalkozott gazdaságtörténettel. Gyűjtötte Erdély kereskedelmének és iparának emlékeit és 1833-ban megírta annak történetét. A magyar műemlékvédelem egyik úttörője volt. Néhány saját kezűleg hamisított oklevelet is publikált, de máskülönben nagyon lelkiismeretes és gondos történész volt. Érdemeiért a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] 1831-ben tagjává választotta, amit a bécsi császári Akadémia, majd a párizsi Akadémia tagsága követett, egy sor hazai és külföldi egyesület mellett. Egészségét a lankadat munka aláásta és viszonylag korán halt meg gerendi kastélyában.
| |||