„Kemény József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Életpályája: hamisitvany |
Taz (vitalap | szerkesztései) a jav |
||
1. sor:
[[Fájl:Kemény-Notitia.JPG|thumb|]]▼
[[Fájl:Kemény-Erd.TT.JPG|thumb|]]▼
[[Fájl:Kemény-Fundgruben.JPG|thumb|]]▼
Magyargyerőmonostori gróf '''Kemény József''' ([[Aranyosgerend|Gerend]], [[1795]]. [[szeptember 11.]] - Gerend, [[1855]]. [[szeptember 12.]]) erdélyi történetíró.
==Életpályája==
▲[[Fájl:Kemény-Notitia.JPG|thumb|]]
A Kemény családnak ahhoz az ágához tartozott, mely [[Kemény János (fejedelem)|Kemény János]] fejedelemtől, az önéletrajzírótól, származott. Apja báró Kemény Farkas, anyja gróf Batthyány Teréz, a tudós erdélyi püspök nővére volt. Egyetlen testvére az öt évvel fiatalabb Polyxena volt.
15 ⟶ 12 sor:
1831-ben erdélyi kincstári titoknoki rangot kapott. Húsz évig szolgált ingyen Kolozsvárt, Bécsben és Nagyszebenben, de apja befolyására, aki ellenezte házasságát, tiszteletbeli kormányzósági [[tanácsos]]ságnál nem vitte többre. A hivatali életet nem szerette, ezért 1834-ben lemondott állásáról, hogy tisztán a tudománynak élhessen. Már Bécsben is főként kutatással és tudománnyal foglakozott. Ekkoriban vetette meg oklevélmásolat-gyűjteményének alapjait.
▲[[Fájl:Kemény-Erd.TT.JPG|thumb|balra]]
Erdély történetének megírására és a régi írók kiadására törekedett. Ezért kutatta ennek forrásait, a régi okleveleket és iratokat. 1841 elején azt állította, hogy aki már most Erdély ''histoire raisonnée''-járól ábrándozik, kész csaló, mert megírásához tanulmány kell, a történeti források körültekintő felkutatása és kritikai használata szükséges. Ezek nélkül elvész ''a történelem matematikai értéke'' s az egész mesévé változik, holott a történelem morálját csakis a fenti módon lehet és szabad sikeresen s meggyőzően felépíteni.<ref>Veress Endre: Gróf Kemény József (1795-1855). 22. l.</ref>
21 ⟶ 19 sor:
1830-ban öt cikket írt a [[Tudományos Gyüjtemény]]ben az erdélyi románokról, saját családjáról, illetve a Kemények címerében levő szarvasról<ref>Ennek magyarázata légbőlkapott, mint kiderült a hivatkozott oklevélmásolat hamisítvány (Mályusz 1988, 201-202).</ref>, Gelenczei Szőke Ambrus régi székely költőről és „Hameln város elvesztett gyermekeiről s az erdélyi szászok abbéli eredetéről való meséjének" irodalmáról. Egyidejűleg a Nemzeti Társalkodóba is küldött cikket [[Hunyadi János]] nemzetségéről, a románok tudományos törekvéseiről, a Báthoryak származásáról és Kecskés váráról.
Az elsők között foglalkozott gazdaságtörténettel. Gyűjtötte Erdély kereskedelmének és iparának emlékeit és 1833-ban megírta annak történetét. A magyar műemlékvédelem egyik úttörője volt. Néhány saját kezűleg hamisított oklevelet is publikált, de máskülönben nagyon lelkiismeretes és gondos történész volt. Érdemeiért a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] 1831-ben tagjává választotta, amit a bécsi császári Akadémia, majd a párizsi Akadémia tagsága követett, egy sor hazai és külföldi egyesület mellett. Egészségét a
==Művei==
▲[[Fájl:Kemény-Fundgruben.JPG|thumb|]]
* ''História, ritus et progressus regii in Transilvania gubernii.'' (1814) Kézirata eredetileg a nagyszebeni Báró Brukenthal-Múzeum könyvtárába került
* ''Vicissitudines Religionis et Cleri Romcmo-Catholici in Transilvania''. A prima ejusdem origine, usque ad receptionéin Beligionem Protestatitium et Unitariae deductae per Comitem Iosephum Kemény Hungaro-Transilvanum. (Kézirat az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban.) Ajánlva Rudnay Sándor esztergomi érseknek és primásnak. (Vindobonae, die 18-a Decembris. Anno 1819.)
| |||