„Kultsár István” változatai közötti eltérés

(kieg)
(→‎Élete: kieg)
 
==Élete==
Nemesi származású iparoscsaládból származott. 1770-78 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben [[Pannonhala|Pannonhalmán]] bölcseletet, 1782-ben [[Pozsony]]ban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–89), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–99) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta [[Mikes Kelemen]] addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf [[Festetics György]] László fia mellett, majd a gróf [[Viczay család]]nál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.
 
A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti [[Hazai Tudósítások]]at (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–28-ban részt vett az [[MTA]] alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.
 
A pestbelvárosi főegyház sirboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy szobrász által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.
 
==Emléke==
40 553

szerkesztés