„Ország-Világ (1879–1938)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hoppácska |
|||
5. sor:
''Ország-Világ'' címen már 1870-ben megindult egy képes hetilap [[Pest]]en, [[Vértesi Arnold]] kiadásában és szerkesztésében. A folyóirat szerzői gárdáját Vértesi baráti köre alkotta, [[Lauka Gusztáv]], [[Abonyi Lajos]], [[Dalmady Győző]], [[Áldor Imre]], [[Csukássy József]], [[György Aladár]], [[Komócsy Lajos]], [[Ábrányi Kornél, ifj.|ifj. Ábrányi Kornél]], [[Darmay Viktor]] és mások írásai jelentek meg az újságban. A lap szélsőbaloldali arculata, a kor forradalmaival rokonszenvező szellemisége azonban nem vonzott nagy olvasótábort, így 1871-ben meg is szűnt.
1879-ben [[Somogyi Ede]] indította útjára kétheti lapként az ''Ország-Világ''ot, amely 1884-ig előbb [[Rautmann Frigyes]] kiadóvállalatának, a Pesti Könyvnyomda Rt.-nek, majd a Wilckens és Waidl nyomdának a lapja volt, azt követően pedig a [[Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.]] folyóirata lett. Az induláskor megfogalmazott célok szerint az ''Ország-Világ'' a polgári középosztály enciklopédikus jellegű, ismeretterjesztő írásokat és szépirodalmi alkotásokat tartalmazó hetilapja volt. Tematikailag széles területet fedtek le a lapban megjelent írások, a történelmi, művészettörténeti, társadalomtudományi és technikai ismertetések mellett állandó kritikai és szépirodalmi rovatokkal is rendelkezett, s az aktuális történésekről is beszámolt az újság. A tartalomról és a cikkek színvonaláról a kor elismert szaktekintélyei gondoskodtak, egyebek mellett [[Fejérpataky László]] történész, [[György Aladár]] művelődéstörténész, [[Pulszky Ferenc]] régész és művészettörténész, [[Czobor Béla]] heraldikus, [[Keszler József]] műkritikus, [[Harrach József]] zeneesztéta, [[Szemere Attila]] színikritikus, [[Xántus János (etnológus)|Xántus János]] néprajzkutató, [[Zipernowsky Károly]] mérnök, [[Bulyovszky Gyula]], [[Balázs Sándor (író, 1830–1887)|Balázs Sándor]], [[Vadnai Károly]] és [[Justh Zsigmond]] írók, valamint [[Dux Adolf]] műfordító erősítette a szerzői gárdát. A lapszámokat jó minőségű illusztrációk tették színesebbé, egyszersmind népszerűbbé. Megindulását követően az ''Ország-Világ'' csakhamar tízezer példányszámban fogyott, 1883 januárjától már hetente jelent meg. Az 1880-as években az előfizetők előbb fénynyomatú, majd olajnyomatú műmellékleteket is kézhez kaptak a lappal, 1886-ban pedig megjelent az ''Ország-Világ Salonja'' című szépművészeti különszám. A szerkesztőség gyakori cserélődése azonban megnehezítette a színvonal folyamatos fenntartását, s a lap az 1880-as évek közepére sokat veszített frissességéből.
1886-ban [[Benedek Elek]] vette át az ''Ország-Világ'' szerkesztését, fiatal munkatársakat hívott az újsághoz, s átalakította a lap szerkezetét is. Egyfelől több, az olvasók széles körű igényeit kielégíteni kívánó kisebb rovatot ekkor hívtak életre, dinamikusabbá, egyszersmind populárisabbá téve a lapot (könyvmustra, orvosi tanácsadás, háztartási és divatrovat, a társasági élet eseményei, a hazai arisztokrácia életébe bepillantást engedő cikksorozat stb.). Másfelől a továbbra is elsőrendű fontosságú ismeretterjesztés és a társadalmi kérdések boncolgatása mellett egyre nagyobb figyelmet szenteltek az irodalomnak. A lap már 1886-ban irodalmi pályázatot hirdetett, s Benedek Elek szerkesztése alatt, az 1880-as évek második felében az ''Ország-Világ'' fokozatosan szépirodalmi folyóirattá alakult át. Többek között [[Ágai Adolf]], [[Tolnai Lajos]], [[Beniczkyné Bajza Lenke]], [[Mikszáth Kálmán]], [[Reviczky Gyula]], [[Ambrus Zoltán (író)|Ambrus Zoltán]], [[Justh Zsigmond]], [[Bródy Sándor]], [[Herczeg Ferenc]] írásai és költeményei jelentek meg a lap hasábjain. [[Pósa Lajos]] is rendszeresen jelentkezett gyermekmeséivel az ''Ország-Világ''ban, amely ilyképpen az 1889-ben megindult ''[[Az Én Újságom]]'' szellemi bölcsője lett. A folyóirat az eredeti magyar irodalmi alkotások közlése mellett kortárs európai írók, költők műveit is közreadta magyar fordításban ([[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]], [[Alphonse Daudet|Daudet]], [[Guy de Maupassant|Maupassant]] és mások).
| |||