„Cillei Anna lengyel királyné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szülei |
a Dátumkékítés és dátumjavítás |
||
1. sor:
{{egyért2|Cillei Anna lengyel királynéról|Cillei Anna nádorné}}
[[Fájl:Annacelje.gif|thumb|250px|Anna királyné és férje, II. Ulászló]]
'''Cillei Anna''' ([[1380]]/[[1381|81]] – [[1416]]. [[március 20.]]
==Élete==
[[I. Vilmos cillei gróf|Cillei Vilmos]] birodalmi gróf<ref>[[1372]]-től a ma [[Szlovénia|Szlovéniához]] tartozó [[Celje]] (Cilli) grófja a [[Német-római Birodalom]] részét képző [[Stájerország|Stájer Hercegség]]en belül.</ref> és [[Piast Anna cillei grófné|Piast Anna]] lengyel királyi hercegnő lánya. Anyja, aki III. Kázmér [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] 4. házasságából származott,<ref>A pápa nem ismerte el III. Kázmér válását második feleségétől, a gyermektelen Hesseni Adelhaid királynétól, aki túlélte a királyt, így az utána következő házasságai törvénytelennek számítottak az egyház szemében, mint ahogy a belőle születendő gyermekek is, de később [[V. Orbán pápa]] apjuk halála előtt egy évvel, [[1369]]-ben törvényesítette a gyermekeket, így Anna anyját is.</ref> [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] első unokatestvére volt. [[1380]]-ban a magyar uralkodó hozta tető alá az első házasságát a cillei gróffal. Anna királyné anyai ágon [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] anyjának, [[Pomerániai Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német-római császárné]]nak volt az első unokatestvére, aki [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmérnak]] az első házasságából származó lányától származott. Cillei Anna az apja révén [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] másodunokatestvére volt.
[[Hedvig lengyel királynő]] és egyetlen gyermeke, Erzsébet hercegnő halála után [[1399]]-ben [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] uralkodásának legitimitása kérdőjeleződött meg, ezért az özvegy lengyel király [[III. Kázmér lengyel király]] leszármazottai közül választott új feleséget, Cillei Anna személyében, hogy törvényesítse [[lengyelország]]i uralmát. [[1401]]-ben, mikor felmerült Zsigmond és Cillei Borbála eljegyzése, Anna menyasszonyként Lengyelországba utazott. A házasságra hivatalosan [[1402]]. [[január 29
Cillei Anna királyné [[1412]]. márciusában elkísérte férjét Magyarországra a [[lubló]]i békekötésre, ahol rendezték a két ország kapcsolatát a [[grünwaldi csata]] után [[1412]]. [[március 15
Anna királyné ellen is vizsgálat indult házasságtörés vádjában, mint az ő halála után az unokatestvére, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] ellen [[1419]]-ben. Anna királyné azonban végül megmenekült, és nem bélyegezték meg ártatlanul, mint később Borbálát. A [[Gniezno|gnieznó]]i érsek vizsgálata után tisztára mosták a vádak alól. Eszerint meg nem engedhető érintkezést folytatott két lovaggal, mely valójában egy [[toposz]], és ezért nem kell komolyan vennünk a vádakat.<ref>Lásd Hoensch (1996).</ref>
|