„Izotóp” változatai közötti eltérés

 

Egy adott [[kémiai elem]] atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek. Ezeket az atomfajtákat hívjuk az illető elem izotópjainak. Másképp fogalmazva: '''izotópoknak''' azokat a [[nuklid]]okat nevezzük, amelyek [[atommag]]jai azonos számú [[proton]]ból, de eltérő számú [[neutron]]ból épülnek fel. Természetesen egy adott elem izotópjai ugyanazon helyet foglalják el a [[periódusos rendszer]]ben ''(innen az elnevezés is: izotóp = azonos hely),'' csupán a [[tömegszám]]uk különbözik.

Egy [[kémia]]i [[kémiai elem|elem]] valamely ''izotópját'' a [[vegyjel]] előtti felső indexbe tett [[tömegszám]]mal (''A'') azonosítjuk, ti. a vegyjel egyértelműen meghatározza a ''Z'' rendszámot. Ha csak általában beszélünk különböző elemek különböző izotópjairól, akkor leegyszerűsített „nuklidos” jelölésmódot használunk, vagyis a vegyjelet pótló szimbólum (legtöbbször: X) előtti alsó indexbe tett [[rendszám (kémia)|rendszámot]] (''Z'') is meg kell adnunk:

 

<center><math>{}^A_Z\mbox{X}</math></center>

Például az α-bomlás nuklidjelöléses folyamategyenletét (mely atomokról szól, nem pedig magokról, ahogy azt a töltésmérleg elárulja) a legáltalánosabban így írhatjuk fel:

 

<center><math>{}^A_Z\mbox{X} \to {}^{A-4}_{Z-2}\mbox{X} + {}^4_2\mbox{He}^{2+}+2 \mbox{e}^-</math></center>

 

A [[periódusos rendszer]]ben fellelhető kémiai elemek egy részének csupán egyetlen stabil izotópja létezik. A monoizotópos elemek közé tartozik pl. a [[foszfor]], [[arzén]], [[alumínium]], [[arany]] és a [[ródium]].

 

Akadnak ugyanakkor olyan nem túl nehéz elemek is, amelyeknek egyetlen stabil izotópjuk sem létezik. Ilyen pl. a [[technécium]].

Legalább két olyan elem van (ti. a [[hidrogén]] és a [[radon]]), melynek izotópjait a tudomány egyes területein (régi hagyományokra alapozva) külön névvel, esetleg jellel is illetik. Mindkét elem esetében félreértéseket okozhat a IUPAC-konvencióktól való eltérés. Azért fontos tudni ezekről, mert tudományos vagy gyakorlati szempontból nem elhanyagolható területekről van szó.

A legegyszerűbb elemnek, a hidrogénnek három, a természetben is megtalálható izotópja ismeretes. Ezekre pl. a nyomjelzéstechnikában és az asztrofizikában, sőt néha még a magfizikában is a következő nevezéktant használják:

* [[Prócium]] (ritkán használt, de egyértelmű kifejezés, mely helyett többnyire csak hidrogént mondanak, ami félreérthető): ¹H (rövidebb jelölése: H, ami szintén félreérthető)

* [[Trícium]]: ³H (rövidebb jelölése: T)

A deutériummag neve deuteron (d), a tríciumé pedig triton (t). Itt a jelölések legfeljebb a d (down) és a t (top) [[kvark]] nevével keverhetők össze. (A kvarkok esetében a IUPAP magát a kvarkot jelképező betűt tekinti a kvark nevének, míg a szó csak egy emlékeztető a betűre.)

A nukleáris környezetvédelemben és a dozimetriában a radon két izotópjának van kiemelt jelentősége:

* Radon (ugyanaz, mint az elem neve, tehát félreérthető): ²²²Rn

* Toron: ²²⁰Rn

'''Az elnevezések magyarázata:''' Azt a radioaktív gázt, amelyet a radioaktivitáskutatás hajnalán a [[rádium]] bomlástermékeként fedeztek fel, s amit később ²²²Rn-ként azonosítottak, eredetileg „'''rad'''ium emanati'''on'''”-nak hívták angolul, majd a név '''radon'''ra rövidült. Ezt adták később az elem nevének is. Ugyanakkor a fent nevezett területeken a „radon” szó (mintegy őskövületként) használatban maradt a Rn-222 izotóp elnevezéseként is. (Az előző mondat tartalmaz egy példát az izotópazonosítás egy másik bevett módjára is: Rn-222 mint a ²²²Rn jelölés alternatívája.) A tórium bomlási sorában szintén felfedeztek egy radioaktív gázt, melyet értelemszerűen „'''thor'''ium emanati'''on'''”-nak neveztek el angolul. A lerövidülésből lett az angol '''thoron''', ill. a magyar '''toron''', mely azonos a Rn-220 izotóppal.