'''I. Harold<ref>A dán ''Harald'' név angol megfelelője.</ref> Knutsson''' vagy '''Nyúllábú Harold''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Harold Harefoot'') ([[1017]]<ref>Más források szerint [[1016]]. (Vö.: http://genealogy.euweb.cz/denmark/denmark1.html#K2)</ref> – [[1040]]. [[március 17.]]<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978 963 9898 06 6, 114. oldal</ref>) [[Anglia]] királya [[1037]] és [[1040]] között; melléknevét gyorsaságáról és vadászatban való ügyességéről kapta<ref name=csiffary/>.
[[I. KanutKnut dán király|I. (Nagy) KanutKnut]] törvénytelen fiaként született<ref name=csiffary/><ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4, 247. oldal</ref>. Harald fiatalabb féltestvére, a törvényes születésü [[II. Hardeknut dán király|Hardeknut]] volt [[Dánia]] és [[Anglia]] trónjának örököse<ref name=csiffary/>, de mivel Dániában szorongatta a [[norvég király|norvég]] és a [[svéd király]], nem tudott elutazni a koronázásra, ezért ideiglenesen Haraldot tették meg kormányzóvá<ref name=csiffary/>. Az uralom hamar teljesen a kezébe került, és [[1037]]-ben<ref name=csiffary/> Oxfordban királlyá koronázták<ref>{{Pnl|Szócikk=Harald|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/045/pc004534.html#7|accessdate=2010-01-05}}</ref>. Miután Harold királlyá nyilvánította magát, elűzte Hardeknut édesanyját, Emmát<ref name=uralkodok/>. Felelősség terhelte a trónra ugyancsak pályázó Alfréd Aetheling kegyetlen meggyilkolásáért<ref name=uralkodok/>. Birtokát megvédte a walesi és a skót támadással szemben<ref name=uralkodok/>. Hirtelen halt meg [[Oxfordban]], pont amikor [[II. Hardeknut dán király|Hardeknut]] támadásra készült ellene.
