„II. Gusztáv Adolf svéd király” változatai közötti eltérés

Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, [[IX. Károly svéd király]]t (a dinasztiaalapító [[I. Gusztáv svéd király|Vasa Gusztáv]] harmadik fiát) a trónon. A helyzete nagyon nehézzé vált, mivel egy háborúkkal és nehézségekkel szemben álló országot örökölt apjától. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is. Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.

Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]] , [[Oroszország]]-gal és [[Lengyelország]] ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került [[Finnország]] egy része, [[Karélia]], [[Livónia]], valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen [[északi-tenger]]i kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a [[Baltikum]]tól, Svédország lett a Baltikum ([[Skandinávia]]) vezető hatalma.

[[Fájl:Gustavus Adolphus at the Battle at Breitenfeld.jpg|thumb|200px180px|II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.]]

1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjüketmegmentőjét a [[Habsburgok]]kal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a [[harmincéves háború]]ban a HabsburgokHabsburg (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, DániaDán Királyság segítségét is megnyerte sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, [[Franciaország]]a franciák támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. Sok sikeres és győzedelmes csata után viszont 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] elesetta csapatok közötti zűrzavarban, az ellenség katonái körbefogták és megölték. HalálaBár a csatát megnyerték a svédek végül, halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiságnagyhatalmiságon alapuló rendszerre, hanem a német protestantizmus számára is.