„Cseszneki vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
26. sor:
[[Fájl:Csesznekhungary100.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A cseszneki vár]]
[[Fájl:Csesznek vára - részlet.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Csesznek, várrészlet]]
Ez az erődítményünk az 1241 – 42-es [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a [[Bána nemzetség|Bána nembeli]] [[Cseszneky Jakab]] báró, királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette [[1263]] körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab báró fiai közösen használhatták a várat. [[1315]]-ben a Csákok elfoglalták a várat, de [[1323]]-ban Lampert országbíró visszaítélte gróf Cseszneky Mihály és fia [[Cseszneky János (várúr)|János]] részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek [[Pázmándfalu]]ért és 100 ezüstdénárért. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. [[1392]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a [[Garai család|Garai]] főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. 1483-ban a [[Szapolyai család]] uralta. [[1527]]-ben [[I. Ferdinánd]] foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát [[Bakics Pál
A [[16. század]] közepére a hódító törökök benyomultak a [[Dunántúl]]ra, ahol Csesznek – [[Wathay Lőrinc]] várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár ismét a gróf [[Cseszneky család]] birtokában volt. 1605-ben meghódolt [[Bocskai István]] csapatai előtt, 1619-ben pedig [[Bethlen Gábor]] vezérei, [[Haller György]] és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es [[nikolsburgi béke]] alapján ismét királyi birtok lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.
32. sor:
A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az [[Esterházy család|Esterházy]] grófok egy kényelmes lakhatást biztosító [[barokk]] kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint [[1780]]-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967-69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.
== Leírása ==
A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár délnyugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyek harántfalak osztottak kisebb helyiségekre. Ezt a várat a 14. században teljesen lebontották. A 15. század eleji vár új alapokra épült. Az alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. A déli oldalon alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. A felső vár néhány szép faragású kőtöredékét a Nemzeti Múzeumban őrzik; ezekből a történészek arra következtetnek, hogy a vár hajdani külleme tükrözte az építtető Garai nádor gazdagságát.
== Forrás ==
* Várépítészetünk. Főszerkesztő: Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 120-125. oldal
== További irodalom ==
* Gerő László: Magyar várak, Budapest, 1968
* Héjj M.: Gótikus faragványok a cseszneki várból. Folia Archeologica XI, Budapest, 1957
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Castle of Csesznek}}
47. sor:
* [http://www.varak3d.hu/html/csesznek.htm 3D fotók a várról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1861&pageNum_images=0 Fotók a cseszneki várról]
* [http://www.csesznekinyar.hu/ Cseszneki nyár- kulturális információk]
* [http://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/a_cseszneki_var_tortenete/ A Cseszneki vár története]
* [http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/informaciok/ Hétpecsétes Vártúrák a Bakonyban]
{{portál|középkor}}
| |||