„Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: pt:Maria Cristina da Áustria (1742-1798) |
Linkek |
||
1. sor:
[[Fájl:Marie Christine of Austria.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Mária Krisztina osztrák főhercegnő, tescheni hercegnő]]
'''Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő''' ''(Erzherzögin Maria Christina Johanna Josepha Antonia von Österreich)'' ([[Bécs]], [[1742]]. [[május 13.]] – [[Bécs]], [[1798]]. [[június 24.]]), [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, [[Teschen]] hercegnője.
== Élete ==
=== Származása, testvérei ===
[[Fájl:Wappen Kaiserin Maria Theresia 1765 (Mittel).png|balra|80px]]
Mária Krisztina főhercegnő édesapja [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] (1708–1765) volt, édesanyja [[Mária Terézia
A császári pár 16 gyermekének sorában Mária Krisztina született ötödikként (negyedik leányként). A családban „Mimi”-nek becézték. Felnőtt kort megérő testvérei:
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő|Mária Anna Jozefa főhercegnő]] (1738–1789), betegsége miatt egy [[klagenfurt]]i kolostorba vonult vissza.
* [[II. József magyar király|József Benedek Ágost főherceg]] (1741–1790), később '''II. József''' néven [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] (1764–1790).
* '''Mária Krisztina főhercegnő''' (1742–1798), tescheni hercegnő.
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő|Mária Erzsébet főhercegnő]] (1743–1808), akit [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] feleségéül szántak, de betegsége miatt egy [[innsbruck]]i kolostorba kényszerült vonulni.
* [[Habsburg–Lotaringiai Károly József főherceg|Károly József Emánuel főherceg]] (1745–1761), fiatalon meghalt.
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő|Mária Amália főhercegnő]] (1746–1804), aki 1769-ben [[I. Ferdinánd pármai herceg|I. Ferdinánd]] [[Párma uralkodóinak listája|pármai herceghez]] (1751–1802) ment feleségül.
* [[II. Lipót magyar király|Péter Lipót József főherceg]] (1747–1792), I. Lipót néven [[Toszkánai Nagyhercegség|toszkánai nagyherceg]], 1790–92 között '''II. Lipót''' néven [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]].
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő|Mária Johanna Gabriella főhercegnő]] (1750–1762), akit [[I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|IV. Ferdinánd nápolyi királlyal]] jegyeztek el, de meghalt az esküvő előtt.
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa főhercegnő|Mária Jozefa főhercegnő]] (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén [[I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|IV. Ferdinánd nápolyi királlyal]] jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt.
35. sor:
Ferenc császár 1765 augusztusában bekövetkezett váratlan halála mély kétségbeesésbe taszította Mária Teréziát. Az intelligens Mária Krisztina jól értett anyja érzelmeinek manipulálásához, és anyja gyengeségét kihasználva kierőszakolta engedélyét a szász-lengyel herceggel kötendő azonnali házassághoz. A főhercegnő [[1766]]. [[április 8.|április 8-án]] az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztriai]] [[Gänserndorf]] közelében fekvő [[Schlosshof]]ban férjhez ment Albert Kázmér herceghez. Az esküvő résztvevői még gyászruhát viseltek az elhunyt császárért. A menyasszony hozományként megkapta az osztrák [[Szilézia|Sziléziában]] fekvő [[tescheni hercegség]]et, Ferenc császár örökségéből. Ettől kezdve viselte a [[teschen]]i hercegnői címet. Férje, Albert Kázmér felvehette Teschen hercegének címét.
A fiatalok szerelmi házassága boldognak bizonyult, ami leánytestvéreinek nem adatott meg. Egyetlen leányuk született, Mária Terézia Krisztina szász hercegnő ([[1767]]. [[május 16.|május 16]]–[[május 17.|17]].), aki azonban egynapos korában meghalt, a további gyermekáldás elmaradt. 1792-ben, amikor [[II. Lipót
=== Pozsony és Brüsszel ===
50. sor:
[[1789]]-ban a [[francia forradalom|francia forradalmi háborúk]] fenyegetése elől az osztrák főkormányzónak menekülnie kellett Brüsszelből, ahová francia köztársasági csapatok vonultak be. 1792-ben rövid időre visszatérhettek, de 1793-ban végleg távozniuk kellett. [[Bécs]]be költöztek, a [[Hofburg]] szomszédságában megvették és kibővítették a mai [[Albertina (Bécs)|Albertina]] palotát, és ide menekítették Brüsszelből Albert Kázmér herceg műgyűjteményét is. Mária Krisztina maga is szívesen és tehetségesen rajzolt, keze munkái ma a [[Schönbrunni kastély]]ban vannak kiállítva.
A főhercegnő 1798-ban gyomorbetegség ([[hastífusz]]) következtében meghalt. A császári család temetkezőhelyén, a bécsi [[kapucinusok]] templomában, a toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Férje az Ágostonrendiek bécsi templomában ''(Augustinerkirche)'', a Hofburg szomszédságában impozáns síremléket ''([[kenotáfium|cenotáfium]]ot)'' készíttetett emlékére [[Antonio Canova]] olasz szobrásszal. Figyelemre méltó, hogy síremlékén több, a [[Szabadkőművesség|szabadkőművesek]] által kedvelt szimbólum is megtalálható, hiányoznak viszont a [[keresztény]] jelképek.
[[Albert Kázmér szász–tescheni herceg|Albert Kázmér herceg]] halála után a tescheni hercegi birtokokat, az [[Albertina (Bécs)|Albertina]] palotát és a műgyűjteményt [[Habsburg–Toscanai Károly Lajos főherceg|Károly főherceg]], majd az ő fia, [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főherceg]] tábornagy örökölték. Az 1919-ben államosított Albertina hírneves grafikai gyűjteménye ma itt látható.
| |||