A '''herulok''' (Heruli, Eruli), egy germán törzs volt a [[3. század|3.]] - [[6. század]]ban, rokon a scirokkal[[szkírek]]kel, turcilingokkal és [[rugiak]]kal. A germán törzsek közül ők maradtak a legtovább [[pogány]]ok.
==Történetük==
Először a [[3. század]] közepén kerültek be a történelembe, mint könnyű fegyverzetüfegyverzetű zsoldosok fordulnak elő az Alduna[[Al-Duna]] mentén, [[Claudius]] és [[Gallienus]] császárok korában. A [[gótok]] szövetséget kötöttek velük, majd [[Hermanrich]] király vezetése alatt legyőzték őket. Kalandos kor következett: a herulok a [[Rajna]] mellett tanyáztak, mint a rómaiak szövetségesei tengerre szálltak, végül pedig a hunokhoz[[hunok]]hoz csatlakoztak. IgyÍgy vándoroltak addig, míg védő uruk, [[Odoaker]], „a herul”, Kr. u. [[476]]-ban a nyugatrómaiNyugat-római birodalmatBirodalmat rómaimegdöntve, [[Italia]] királya nem lett. Ekkor a birodalom romjain egy időre a herulok ragadták megukhoz a hegemoniát több germán törzs felett, melyekamelyek közül később a longobardok[[longobárdok]] fellázadtak és a herulokat szétszórták,. egyEgy részük Pannoniába (a mai [[Dunántúl]]) szorult és [[512]]-ben meghódolt a kelet-rómaiaknak. Ezután a herulok megoszlottak: egy részük a keletrómaiKelet-római birodalomBirodalom ellen küzdött, egy másik rész [[Belizár]] vezetése alatt mellette. Bátor, de féktelen, vitéz, de mindent leromboló nép voltak [[530]]-ig, amikor egészen eltűntek a történet színpadáról.
